Szakmai program

 

 

 

fenntartásában működő

Pünkösdi Gyermekvédelmi Szolgálat – Nevelőszülői hálózat

 

 Szakmai program

Tartalomjegyzék

1. Pünkösdi Gyermekvédelmi Szolgálat – Nevelőszülői hálózat bemutatása

2. A célcsoport bemutatása

3. Szervezeti felépítés

4. A nevelőszülői hálózat célja, feladatai

5. A nevelőszülők toborzása és kiválasztása

6. A nevelőszülők képzése, továbbképzése

7.A nevelőszülők alkalmassági felülvizsgálata

8. A nevelőszülő alapvető feladatai

9. A nevelőszülői tevékenység során ellátandó nevelési feladatok, szakmai alapelvei

10. A gyermek befogadása integrálása a nevelőcsaládba

11. A nevelőszülőtől való elkerülés-kikerülés

12. Szakmai és irányítási feladatok a nevelőszülői hálózatban

13. A nevelőszülői hálózat együttműködési formái

14. A működést, és a szakmai tevékenységet meghatározó jogszabályok jegyzéke

 

1.  Pünkösdi Gyermekvédelmi Szolgálat – Nevelőszülői hálózat bemutatása

 

A Magyar Pünkösdi Egyház fenntartásában működő, Pünkösdi Gyermekvédelmi Szolgálat – Nevelőszülői Hálózat (székhely: 1143 Budapest, Gizella út 37.) ellátási területe: Magyarország közigazgatási területe.

 

Ennek megfelelően az alábbi területeken kívánja elsőként kiépíti férőhelyeit:

  • Dél-Magyarországi Nevelőszülői Hálózat (Bács-Kiskun, Tolna, Baranya megye)
  • Közép-Magyarországi Nevelőszülői  Hálózat  (Budapest,  Pest,  Komárom-Esztergom,  és Heves megye)
  • Nyugat-Dunántúli  Nevelőszülői   Hálózat   (Veszprém,   Győr-Moson-Sopron,   Vas,   Zala, Somogy megye)

 A nevelőszülői hálózat – a gyermekvédelmi szakellátás részeként működő – olyan otthont nyújtó ellátási forma, mely a gyámhivatal által ideiglenes hatállyal elhelyezett, vagy nevelésbe vett gyermek számára biztosítja a teljes körű ellátást. A szolgáltató munkatársai közreműködnek a vér szerinti családdal való folyamatos és időszakos kapcsolattartás elősegítésében, amely előkészíti(heti) a családi környezetbe történő visszahelyezést. Amennyiben ez valamilyen ok folytán nem lehetséges, elősegíti az örökbefogadást, továbbá biztosítja az önálló élet megkezdéséhez szükséges ismeretek átadását és az esetleges utógondozást.

A Hálózat szakmai teamje megkeresi az arra alkalmas, befogadó családokat, kiképezi őket a feladat ellátására, valamint folyamatosan biztosítja lelki és fizikai támogatásukat. A nevelő családok közösséggé formálásában kulcsszerepük van az egyházi közösségeknek, a gyülekezeteknek. Mindezzel még inkább biztosítani szeretnénk a gyermekek egészséges fejlődését, szocializációját.

A nevelőszülők egy része lelkészi ajánlással kerül a hálózathoz. Azáltal, hogy az adott családok a gyülekezet tagjai, a befogadott gyermekek hatalmas szeretettöbbletet és értéktöbbletet is kapnak, amely segít feldolgozni az elszenvedett traumákat, megélt veszteségeket. A Hálózat célja a rábízott gyermekek magas színvonalú, hitben és szeretetben történő nevelése.

A nevelőszülői hálózat az otthont nyújtó ellátás keretében, különleges ellátást igénylő gyermekek integrált ellátását is vállalja. Ezen túlmenően utógondozói ellátást, és utógondozást is biztosít a fiatal felnőttek számára.

 

2.   Gyermekvédelmi gondoskodás célcsoportjának bemutatása

 A gyermekvédelmi szakellátásban élő gyerekek többféle okból kerülnek gondozásba, életük különféle szakaszaiban, van, aki többször is. Ezen okok közül a legjellemzőbbek:

  1. szülői elhagyás
  2. szülői elhanyagolás
  3. bántalmazás
  4. gyerek viselkedési zavarai
  5. szülők mentális betegsége, függősége (alkohol, gyógyszer, drog), ami ellehetetleníti a gyerekről való gondoskodást és veszélyezteti a gyermeket
  6. komplex egészségügyi problémák, fogyatékosság
  7. mély szegénység, nélkülözés

A szakellátásban élő gyerekek és fiatalok többnyire azokhoz a többszörösen hátrányos helyzetű, többféle problémával küzdő, sérülékeny, védtelen csoportokhoz tartoznak, akik a családjukban, az adott közösségben nevelkedve túlnyomó részben deviáns életvezetési mintákkal találkoznak. Nem ismerik meg azokat a pozitív szülői mintákat, amelyek segítségével kiegyensúlyozott és harmonikus életet élhetnek, és válhatnak felelősségteljes, kompetens felnőtté, majd szülővé.

A nemzetközi gyakorlat és az egyre sokasodó hazai példák azt igazolják, hogy a tartósan nevelőszülőnél nevelkedő gyermekek sikeresebbek az életpályájukon, kevésbé jellemző rájuk az iskolaelhagyás, illetve sikeresebbek a tanulmányaik befejezésében, és a munkába állás terén.

Célcsoport tagjai:

 

  1. A normál ellátási szükségletű 0-18 éves gyermekek

 

  1. Integráltan nevelhető különleges szükségletű gyermekek tartósan beteg, pszichés zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő, 3 év alatti gyermekek, kiskorú szülők és gyermekeik….

 

  1. 18 év feletti fiatal felnőttek (utógondozottak) : várandós fiatal szülő és csecsemőik

 

A PGYSZ Nevelőszülői hálózata keretében a kapacitásainkat olyan férőhelyekkel szeretnénk bővíteni, amely lehetővé teszik, hogy több gyermekből álló „testvérsorokat” is fogadni tudjunk, továbbá olyan különleges élethelyzetbe kerülő fiataloknak szeretne segíteni, akik gyermeket várnak, illetve akik a szülést követően gyermekükkel együtt szeretnének élni. Ezért a nevelésbe vett kiskorú szülő, valamint utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt és gyermekének ellátását is szeretnénk felvállalni.

 

Szakmailag, emberileg egyaránt fontosnak tartjuk az ÉLET VÉDELMÉT, a fiatal édesanya és a gyermeke jogainak képviseletét. A különleges férőhelyek létrehozásával szakmai és emberi léptékű támogatásuk a célunk.

 

  • Szeretnénk felvállalni, befogadni a nevelésbe vett kiskorú szülő, valamint utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gyermekének ellátását Tapasztalataink szerint a kiskorú szülők ellátása sem a várandóság alatt, sem a szülést követően nem megoldott. Van jó pár megye, ahol jelenleg nincs ilyen férőhely, és a nevelőotthonokban vagy a lakásotthonokban sincs megnyugtató megoldás ezekre az élethelyzetekre.
  • Terveink között szerepel, a nevelőszülőknek a törvény által kötelezően előírt képesítésen, továbbképzésen túl egy belső módszertani, képzési, támogatási rendszer felállítása. Ennek célja, a nevelőszülői hálózat munkatársainak, és a nevelőszülőknek a szakmai fejlődése, mentálhigiénés egészségvédelme, a kiégés és a fluktuáció csökkentése.
  • Rekreációs és képzési központ létrehozása, nevelőcsaládoknak (nevelőszülők és gyermekek nyaraltatása, táboroztatása), és vér szerinti családoknak lehetőség biztosítása, hogy együtt nyaraljanak

 

  • A magyar gyermekvédelmi ellátórendszerben, országosan nagyon kevés számban áll rendelkezésre olyan férőhely, akol segíteni tudnak a várandós tiniknek, ha úgy döntenek, hogy életet adnak megfogant gyermeküknek. A közép-magyarországi régióban ugyan van ilyen férőhely, de a folyamatosan jelentkező igényeket nem tudják ezeken kielégíteni.

 

  • Az ország egész területén kevés olyan nevelőszülői férőhely áll rendelkezésre, ahol 3-4-5-6 fős testvérsorokat tudnának Ilyen elhelyezés hiányában a gyermekotthonokba kényszerülnek elhelyezni a gyermekeket a Gyámhivatalok.

 

  • A Gyámhivatal által családjukból kiemelt 0-12 éves gyermekek, testvérpárok, testvérsorok.
  • A jellemzően gyermekotthonban nevelkedő, 14-17 éves fiatal lányok továbbgondozásához nincs megfelelő kapacitás, és nem kapnak szakszerű segítséget, amikor kiderül, hogy várandósak. Ezen esetek túlnyomó részében az abortusz az egyetlen irány, amiben segíteni tudnak az ott dolgozó A gyermekotthonok nincsenek felkészülve ezen élethelyzetekre, legtöbbször „szabadulnának” a problémától. Ha a gyermek mégis megszületik, a hatóságok túlnyomó részben elválasztják a kiskorú anyát az újszülöttől, mert olyan férőhely csak elvétve akad, ahol a fiatalkorú anya a gyermekével együtt elhelyezhető. Ezt a hiányt szeretnénk orvosolni azzal, hogy életre kívánunk hívni olyan férőhelyeket, ahol a várandósság ideje alatt és a szülést követően is teljes körű otthont-nyújtó ellátást biztosítunk babának és mamának egyaránt.

 

A meglévő nevelőszülői hálózatunk részeként kívánjuk bővíteni a férőhelyeinket, 6-8 különleges szükségletű gyermek elhelyezésével (testvérsorok, ill. várandós fiatal + újszülöttje, kisgyermeke). A rendelkezésre álló ingatlan adottságai lehetőséget adnak arra, hogy 3 nevelőszülői családot elhelyezzünk benne, akik 2-2 különleges szükségletű gyermeket gondozhatnak (1-2 várandós, vagy nevelésbe vett szülő és a gyermekük, csecsemőjük).

Az intézménybe bekerülő fiatalkorúak nagykorúságukig, illetve utógondozói ellátás keretében (ha pl. nappali tagozatos hallgatóként tanul, annak befejezéséig) akár 23-25 éves korukig nevelkedhetnek itt gyermekükkel együtt. Célunk, hogy a nálunk nevelkedő fiatalok amikor elhagyják az intézmény falait képessé váljanak gyermeküket nevelni, és megfelelő környezetet teremteni ehhez. Ha ezt a gyámhivatal nem látja kellően megalapozottnak, úgy a kisgyermekek tovább nevelkedhet a mi nevelőcsaládunkban, illetve ha ez indokolt a gyámhivatal határozata mellett örökbefogadó szülőkhöz is kerülhetnek.

 

Fenntartó: Magyar Pünkösdi Egyház
  • Szervezeti felépítés:

 

 

 

 

 

 

 

1.  Dél-Magyarországi Nevelőszülői Hálózat

(Bács-Kiskun, Tolna, Baranya megye) Területi igazgató (szakmai vezető)

 

2.  Közép-Magyarországi Nevelőszülői Hálózat

(Budapest, Pest, Komárom-Esztergom, Heves megye) Területi igazgató (szakmai vezető)

 

3.  Nyugat-Dunántúli Nevelőszülői Hálózathoz

(Veszprém, Vas, Zala, Somogy megye) Területi igazgató (szakmai vezető)

 

 

 

 

 

 

 

Főigazgató
Szakmai vezető

Szakmai munkacsoport struktúrája:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.  A nevelőszülői hálózat célja, feladatai

 

A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás területét érintő változások egyik fontos célja, hogy a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek elhelyezési körülményeit átalakítsák. A szakmai célok egyike, hogy az otthont nyújtó ellátás elsősorban nevelőcsaládokban történjen. Szemben az eddigi gyakorlattal a gyermekotthoni ellátás intézményi keretei helyett a nevelőszülői hálózatok működtetését, illetve bővítését preferálja a jogalkotó.

 

Nevelőszülői elhelyezés elsődlegessége mutatkozik meg abban is, hogy

  • január 1-jétől valamennyi szakellátásba kerülő 12 év alatti gyermeket nevelőszülőnél kell elhelyezni.
  • Intézményi elhelyezésre csak akkor kerülhet sor, ha a gyermek egészségi állapota, a nagy létszámú testvérsor együttes elhelyezésének igénye, illetve a vér szerinti szülő kifejezett kérése akadálya a nevelőszülőhöz helyezésnek.
  • Ezzel párhuzamosan 2014 folyamán a 3 év alatti, 2015 folyamán a 6 év alatti, 2016 folyamán pedig a 12 év alatti, már szakellátásban élő gyermekek is fokozatosan nevelőszülőhöz kerülnek (a fenti kivételekkel).

 

Megismerve a fenti állami, és szakmai célokat, a Pünkösdi Egyház gyülekezeteiben több helyütt is megfogalmazódott az igény,  miszerint 2015.  évben életre  kívánja hívni saját gyermekvédelmi szolgáltatóját, nevelőszülői hálózatát.

A megalakuló új intézmény berkein belül segítséget kívánunk nyújtani a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek, és  azok családjainak. Célunk az otthonteremtés  mellett, a keresztény értékrenden, szilárd erkölcsi alapokon nyugvó családmodell megismertetése, megtapasztaltatása azoknak a gyermekeknek és családjaiknak akiket gondozásunkra bíznak.

 

A nevelőszülői hálózat szakmai feladatai az alábbiakban foglalhatók össze:

 

Elfogadás elve A gyermek személyiségének elidegeníthetetlen része az életútja, örökölt tulajdonságai, adottságai, így ezek tiszteletben tartása mentén kell megszervezni gondozását, nevelését, fejlesztését.

Biztonságot nyújtó szerepminták A nevelőszülői család az eredeti családjukból kikerülők számára olyan szakmai és érzelmi alapokra épülő gondozást, nevelést, követhető családi szerepmintákat, érzelmi biztonságot nyújt, melyek, mint alapvető emberi jogok, minden gyermeket megilletnek.

A vér szerinti kapcsolatok ápolása – A vér szerinti családdal való kapcsolattartás oly módon, ahogy az a gyermek érdekeit legmegfelelőbben szolgálja, a kapcsolattartás jogszabályban megjelölt formáinak biztosításával, a gyámhivatali határozat alapján, a nevelőszülők aktív bevonásával történik. A nevelőszülői családban nevelkedő gyermeknek joga, hogy ismerje szüleit, hozzátartozóit, hiszen a vér szerinti család, a gyökerek, a tradíciót közvetíti. A szülők, a testvérek és rokonok a gyermek múltjaként részét kell, hogy képezzék az életének. Az életút folytonosságának megélése az egészséges személyiségű felnőtté érés alapfeltétele.

Emberi méltóságot biztosító  integrált környezet megteremtése – A különleges ellátási igényű gyermekek esetében törekedni kell arra, hogy az életkorból, tartós betegségből, fogyatékosságból eredő sajátos gondozást, valamint rehabilitációt integrált környezetben kapják. Ehhez a működtető biztosítja a szükséges tárgyi és személyi feltételeket.

Szükséglet  orientált  ellátás,  egyénre  szabott  fejlesztés  –  A  nevelőszülői  hálózat  szakmai

 

tevékenységét a gondozásába kerülő gyerekek mindenkori fejlődési szükségletei mentés határozza meg. A szolgáltatás megszervezésében kiemelt szerepet tulajdonít az egyéni fejlesztésnek, a felzárkóztatásnak, és a tehetséggondozásnak.

Szakmaiság A nevelőszülői hálózat a gyermekvédelem jogszabályi elvárásai, szakmai, és etikai szabályai szerint működik. A nevelőszülők tevékenységüket folyamatos támogató és kontrollált környezetben folytatják. Alkalmasságuk rendszeres felülvizsgálatra kerül. A szakmaiság alapja a felkészültségen túl a folyamatos megújulásra kész személyiség, valamint a csapatmunka.

 

Az érzelmi nevelés, szociális készségek fejlesztése Nevelőszülői hálózatunk szem előtt tartva, hogy a személyiségfejlődésben a kora gyermekkori élmények a legfontosabbak, nagy hangsúlyt fektet a nevelőszülői családok érzelmi nevelő munkájára.

 

Gondozás, nevelés – A gondozás nevelés célja, hogy a gondozott gyermek testileg, értelmileg, érzelmileg és erkölcsileg korának és képességeinek megfelelően fejlődjön, személyisége a lehető legteljesebb módon kibontakozzék, és képessé váljon a vér szerinti családjába való visszailleszkedésre, illetve örökbefogadó családba való beilleszkedésre, vagy az önálló életvitelre, életvezetésre.

 

Érdek és Jogérvényesítés – Szakmai programunk a gyermeki jogokra, a nevelőszülői ellátást érintő hatályos jogszabályokra, és módszertani ajánlásokra épül. Szakmai munkánkat meghatározó jogszabályok felsorolása a dokumentum végén található.

A nevelőszülői hálózat működtetője, illetve az ellátást nyújtó személy:

  • megteremti annak a lehetőségét, hogy a gondozott gyermek véleményt nyilváníthasson a számára nyújtott ellátásról és nevelésről, illetve a személyét érintő ügyekről, továbbá gondoskodik arról, hogy a gyermek véleményét a gondozás, nevelés során – korára, fejlettségi szintjére tekintettel – figyelembe vegyék.
  • a gondozás, nevelés során figyelembe veszi a gondozott gyermek szülőjének (törvényes képviselőjének) a gyermek személyét és ellátását érintő véleményét.
  • lehetővé teszi, hogy a gondozott gyermek szabadon gyakorolhassa vallását, továbbá vallásoktatáson vehessen részt.
  • elő kell segíteni, hogy a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gondozott gyermek megőrizhesse kisebbségi önazonosságát, ápolhassa hagyományait, hozzájuthasson a kisebbség kulturális értékeihez.

 

Együttműködés elve A gyermek gondozása, nevelése során az egyéni gondozási-nevelési tervben megjelölt szakembereken túl, a vér szerinti rokoni kapcsolatok vonatkozásban nagy hangsúlyt fektetünk a szoros együttműködésnek. Jó gyakorlatként meg kívánjuk valósítani, hogy a nyári családi táborunkban a gondozott gyermekek és vér szerinti szüleik, nagyszüleik együtt nyaraljanak. Ezzel is növelve a mielőbbi hazagondozás esélyét.

 

 

5.  A nevelőszülők toborzása és kiválasztása

 

A nevelőszülők toborzásának elsődleges színterei a gyülekezetek, és a hozzájuk kapcsolódó egyházi szervezetek, intézmények.  Ezeken túl természetesen élni kívánunk az  adott területen meglévő médiafelületek felhasználásával is.

Leggyakoribb formái lehetnek az újsághirdetések, szórólapok, rádió- és televíziós reklámok, képújságok (helyi média), internetes hirdetőfelületek, közösségi portálok.

A területi  vezetőink  szakmai  és  közösségi  életéhez  köthető  humán  tőke  révén  széles  körben

 

szeretnénk megismertetni a helyi közvéleményt munkánkkal, céljainkkal (előadások, tájékoztatók, interjúk, stb.)

A toborzás során fontos szempont, a nevelőszülői hálózat költséghatékony működtetése, illetve, hogy a gyermekek és a vér szerinti szülők kapcsolattartását ne nehezítse a földrajzi távolság. Szeretnénk ha a nevelőcsaládok és a vér szerinti családok max. 50-60 km-es távolságban lennének egymástól.

A nevelőszülő megkeresése és a későbbi illesztés során meghatározó, hogy a gyermekvédelmi rendszerbe kerülő gyermekeknek milyen korábbi szocializációs tapasztalatai, igényei voltak, hisz ehhez szükséges igazítani a nevelőcsaládot.

 

Az érdeklődők számára egy egységes tájékoztató anyagot állítottunk össze, amely tartalmazza az alap információkat, illetve a legfontosabb tudnivalókat. Ezt írott-nyomtatott, vagy írott-elektronikus formában is rendelkezésükre tudjuk bocsátani.

A toborzási folyamat részeként az érdeklődők számára nyílt napokat szervezünk, amikor a nevelőszülői hálózat vezetője és egy több éves tapasztalattal rendelkező nevelőszülő, válaszolhat a nevelőszülőnek jelentkezők kérdéseire.

 

A leendő nevelőszülők kiválasztása többlépcsős folyamat, mely az alábbiakban foglalható össze:

  1. Nevelőszülői hálózat vezetője bekéri a jelentkezők önéletrajzát, esetleges motivációs levelét, majd ezt követően Team-meghallgatást

 

  1. Team-meghallgatás során a jelentkezőket a nevelőszülői hálózat munkatársaiból álló (szakmai vezető, pszichológus, nevelőszülői tanácsadó), valamint autentikus nevelőszülő(k)

-ből álló csoport hallgatja meg. A beszélgetés alapvető célja a jelentkezők alkalmasságának vizsgálata, illetve a nevelőszülői hivatással szembeni kontra-indikált motiváltságának kiszűrése (kizárólag megélhetési okok, örökbefogadási szándék, személyes krízis- trauma feloldása stb.).

 

Néhány lehetséges kérdés, melyet a team tagjai feltehetnek a jelentkezőknek:

  • Miért szeretne nevelőszülő lenni? – a nevelőszülői hivatás alapmotívuma
  • Találkozott-e már, volt-e a környezetében, ismer-e gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermeket, fiatalt?- személyes tapasztalat, saját élmény
  • Találkozott-e már, volt-e a környezetében, ismer-e nevelőszülőt? – személyes tapasztalat
  • Mi a véleménye a gyermekvédelembe kerülő gyermekek vér szerinti szüleiről, hogyan vélekedik róluk? – emocionális viszony, előítéletek
  • Mi a véleménye a vér szerinti szülővel való kapcsolattartásról? – nevelőszülői feladathoz való viszony
  • Hogyan élné meg, ha haza kell gondozni egy gyermeket több évnyi nevelés után? – kötődés- leválás érzelmi megélése, személyes traumák
  • Tudja-e, mennyi összeg jár havonta egy gyermek neveléséért a nevelőszülőnek? – anyagi okok, mint motiváció
  • Elfogadna-e roma, fogyatékkal élő, sajátos nevelésű igényű gyermeket? – nyitottság, előítéletesség feltérképezése

 

  1. A sikeres team-meghallgatást egy teljes körű pszichológiai vizsgálat követi. A pszichológiai kiválasztás, vizsgálat alapja egy munkakör-elemzés, amely a sikeres nevelőszülői képességeket, készségeket, illetve kizáró okokat tartalmazza és összeállításában nevelőszülői tanácsadók és nevelőszülők is részt A munkakör-elemzésben szereplő tulajdonságokhoz megfelelő mérőeszközöket, pszichodiagnosztikai módszereket rendelve

 

valósul meg a jelentkezők személyiségvizsgálata. A pszichológiai vizsgálat tartalmaz: orientáló kérdéseket (félig strukturált interjú formájában), klinikai személyiségskálát (kontraindikáltság kiszűrésére), készségvizsgálatot (konfliktuskezelés, kötődési készség) és projektív teszteket (motiváció, interperszonális készségek vizsgálata). A pszichológus a vizsgálat eredményei alapján javaslatot készít, amelyben véleményezi a nevelőszülői alkalmasságot.

 

  1. A pszichológiai vizsgálatot követő környezettanulmány a lakhatási körülményekről készül, célja annak véleményezése, hogy a lakás alkalmasak-e a gyermek fogadására. Azt is vizsgáljuk ilyenkor, hogy hány gyermek fogadását, ellátását lehet biztosítani, valamint a lehetséges ellátás minőségének feltérképezése is fontos ilyenkor (infrastrukturális fejlettség, települési adottságok, beteg gyermek ellátásának lehetősége, fejlesztés-felzárkóztatás biztosítása, állatokkal való kapcsolat megteremtése ). Ezen túlmenően feltárja a család élet- és lakáskörülményeit, megélhetési forrásait, anyagi, vagyoni helyzetét, a családi otthon légkörét, a gyermeknevelés motivációját, valamint a családon belüli kapcsolatrendszert.

 

  1. Fizikai, egészségügyi alkalmassági vizsgálatot, a háziorvos, illetve ha szükséges a szakorvos együttes véleménye teszi Arról hivatott képet adni, hogy a jelentkező nem szenved-e olyan testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságban, súlyos pszichotikus zavarban, alkoholfüggőségben, kábítószer-függőségben, illetve olyan betegségben, amely akadályozza a gyermekről való gondoskodást, illetve amely a gyermek egészségét veszélyezteti.

 

  1. A nevelőszülői hivatással járó kompetenciák és információk elsajátítása speciális képzés keretén belül zajlik. A gyermekvédelmi szakma részéről a nevelőszülői tevékenység hivatásként történő elismerésének alapja, hogy a nevelőszülő ne „csak” szeresse és gondoskodjon a gyermekről, hanem hozzáértő szakemberként, szakmai team tagjaként vegyen részt a gyermek sorsának alakításában. Ezen ismereteket, készségeket OKJ-s nevelőszülői szakképzés keretében tudja elsajátítani. E képzés sikeres elvégzése után elláthatja normál, vagy különleges ellátást igénylő (tartósan beteg, fogyatékkal élő, 0-3 éves korú) gyermek gondozását és nevelését.

 

 

6.  A nevelőszülők képzése, továbbképzése

 

A leendő nevelőszülőnek a törvény által kötelezően előírt

  • 500 órás, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, nevelőszülői szakképesítést adó felkészítő tanfolyamon, vagy a
  • 60 órás nevelőszülői felkészítő képzést követő Központi Oktatási Program (KOP) szerinti képzésen kell részt

A jelentkező  képzettségének  megfelelően  az  OKJ  tanfolyam  bizonyos  óráinak  látogatása  alól felmentést kaphat, de a modulzáró vizsgák letétele mindenki számára kötelező.

 

 

A nevelőszülő családjába gyermeket fogadhat:

  • az OKJ tanfolyam elvégzését követően,
  • az OKJ tanfolyam első modulzáró sikeres vizsgáját követően,
  • a 60 órás felkészítő tanfolyamot követően.

 

E két utóbbi esetben, a gyermek kihelyezése után a foglalkoztatás megkezdésétől számított két éven belül eredményesen el kell végezni az OKJ vagy a KOP tanfolyamot.

 

Minden nevelőszülői hálózat működtető törvény által előírt kötelezettsége a nevelőszülők rendszeres továbbképzésének biztosítása, félévente minimum 6 órában. Minden nevelőszülő számára kötelező félévente a 6 órás továbbképzésen való részvétel. Ennek elmulasztása –igazolás hiányában- az együttműködés hiányát feltételezi, ami a nevelőszülői jogviszony megszüntetéséhez vezethet. A nevelőszülői képzések, továbbképzések lehetőség szerint a nevelőszülők földrajzi elhelyezkedése alapján kerülnek megszervezésre, több helyszínen.

A nevelőszülői hálózat szakmai vezetése az igények és lehetőségek függvényében további képzési és továbbképzési alkalmakat is teremt nevelőszülői számára.

 

 

A továbbképzések lehetséges témái és formái:

  • a Szolgáltató által szervezett, vagy továbbképzésként elismert konferencián, előadásokon való részvétel
  • frontális előadások, előadássorozat a nevelőszülői tanácsadók által felmért igények alapján a nevelőszülőket érdeklő-érintő témakörökben (pl.: egészségügyi témában, jogszabályi változások kapcsán, pedagógiai-nevelési elvek és módszerek tekintetében ).
  • interaktív, tematizált előadások sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése-segítése a mindennapokban, serdülőkor sajátosságai, a szexuális felvilágosítás lehetőségei, egészség centrikus – egészségfejlesztő nevelés, drogprevenció-terelési lehetőségek,
  • kiscsoportos tréning-jellegű továbbképzés, tréner, vagy pszichológus és nevelőszülő vezetésével az alábbi témákban: kötődés-leválás, konfliktuskezelés, kommunikációs stratégiák, krízis-intervenció, alternatívák az agresszióval szemben, utógondozás támogatása (16-17 éves gyermeket nevelő nevelőszülők számára), illetve a nevelőszülők és nevelőszülői tanácsadók jelzése alapján igény szerinti tematizálással.
  • Nevelőszülői személyiségfejlesztő tréning, kiégés-prevenciós tréning.

 

 

7.  A nevelőszülők alkalmassági felülvizsgálata

 

A nevelőszülők szakmai alkalmassága felülvizsgálati szempontjainak meghatározását a vonatkozó jogszabályokban foglaltak és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet által kiadott „A nevelőszülői tevékenység ellátásának alkalmassági vizsgálata című módszertani segédanyag figyelembe vételével történik.

A nevelőszülő szakmai alkalmasságának háromévenkénti felülvizsgálata a nevelőszülői hálózatot működtető feladata, a felülvizsgálatot a nevelőszülői hálózat szakmai vezetője szervezi és koordinálja.

A 3 évente történő alkalmassági felülvizsgálat célja azon mélyebb összefüggések, mögöttük meghúzódó problémák, állapotok feltárása és vizsgálata, melyek a tanácsadók által készített környezettanulmányokból, ezek módosításaiból, a családlátogatások tapasztalataiból nem derülnek ki.

 

A nevelőszülői alkalmassági felülvizsgálat menete:

  • részletes környezettanulmány készítése, strukturált interjú alapján

 

  • pszichológiai vizsgálat a személyiség aktuális állapotáról, a nevelőszülői alkalmasság kizáró tényezőinek lehetséges feltérképezésére (a nevelőszülői tanácsadó jelzése alapján)
  • szükség esetén további szakemberek bevonása, vizsgálatkérés (pl.: pszichológus)
  • háziorvosi igazolás az egészségügyi alkalmasság meglétéről, kontraindikáció kizárásáról
  • nevelőszülői tanácsadó,      az     érintett      gyermekvédelmi       gyám(ok)      szakvéleményének beszerzése.

 

A vizsgálatot végző szakemberek szakmai kompetenciájukon belül jelentéseket, szakvéleményeket készítenek és javaslatot tesznek a nevelőszülő alkalmasságáról, illetve alkalmatlanságáról. A szakvélemények figyelembevételével a nevelőszülői hálózat szakmai vezetése (szakmai vezető, területi igazgató, főigazgató) dönt a nevelőszülői jogviszony megszüntetéséről.

 

A rendkívüli alkalmassági vizsgálatot a Pünkösdi Gyermekvédelmi Szolgálat főigazgatója rendeli el a nevelőszülői hálózat területi igazgatójának és/vagy a nevelőszülői tanácsadó szakmai vezetőjének kezdeményezésére.

A nevelőszülőt – akit az eljárás során megillet jogainak biztosítása, a tisztességes és körültekintő bánásmód – a hálózat szakmai vezetője tájékoztatja a felülvizsgálat okáról.

A vizsgálat előkészítésében, elvégzésében az intézmény szakmai teamje vesz részt, szükség esetén szakorvosok bevonásával.

A vizsgálatban résztvevő bizottsági tagok:

  • a területi igazgató,
  • a nevelőszülői hálózat szakmai vezetője,
  • az illetékes nevelőszülői tanácsadó,
  • pszichológus,

 

A vizsgálat lefolytatásáért a területi igazgató felel. A bizottsági tagok a rendelkezésükre álló, és az eljárás során beszerzett iratok alapján, különösen az ellátott gyermek óvodája, iskolája, házi orvosa, védőnője, gyermekvédelmi gyámja, nevelőszülő háziorvosa által rendelkezésre bocsátott iratok alapján kialakítja összegző véleményét, és megküldi javaslatát az intézmény főigazgatójának, aki a vizsgálat befejezését követően annak eredményéről írásban tájékoztatja a nevelőszülőt, a területileg illetékes Gyermekvédelmi Szakszolgálatot, a Gyámhivatalt és a gyermekjogi képviselőt. A felülvizsgálatokat a gyermek mindenek felett álló érdekére figyelemmel végezzük.

 

 

8.  A nevelőszülő alapvető feladatai

 

1.  A gondozás – nevelés elemei

 

A nevelőszülő saját háztartásában biztosítja a hozzá gyámhivatali határozattal kihelyezett gyermekeknek teljes körű, családi környezetben történő ellátását. Részükre az életkori és a gyermek egyéni szükségleteinek megfelelő gondozást-nevelést biztosít.

 

E folyamatba az alábbi szükségletek kielégítése történik:

  • Fizikai, testi szükségletek: étkezés, mozgás, játék, sport, tisztálkodás, szexuális érdeklődés, külső megjelenés, öltözködés, ápoltság
  • Érzelmi szükségletek: szeretet, biztonság, védelem, kötődés, leválás, önállóság, szerelem, bizalom
  • Mentális szükségletek: motiváció, megismerés, tanulás, tájékozódás.

 

A gyermek teljes körű ellátása a nevelőszülői családban, az egyéni gondozási-nevelési terv alapján történik. A tervet a nevelőszülő és a nevelőszülői tanácsadó együtt készítik el, lehetőség szerint bevonva a gyermeket, a gyermekvédelmi gyámot, oktatási nevelési intézményeket és a vér szerinti szülőt, továbbá közeli hozzátartozókat. A terv célja a gyermek harmonikus fejlődését, képességei kibontakozását elősegítő gondozással-neveléssel kapcsolatos feladatok részletes megtervezése, és az abban résztvevő szakemberek közötti munkamegosztás, időkeretek, felelősségi körök kidolgozása.

A gondozás nevelés célja, hogy a gondozott gyermek testileg, értelmileg, érzelmileg és erkölcsileg korának és képességeinek megfelelően fejlődjön, személyisége a lehető legteljesebb módon kibontakozzék, és képessé váljon a vér szerinti családjába való visszailleszkedésre, illetve örökbefogadó családba való beilleszkedésre, vagy az önálló életvitelre, életvezetésre.

E cél érdekében a gondozást-nevelést, ellátást biztosító nevelőszülő és az ő munkáját segítő szakemberek igyekeznek a lehető leghatékonyabban együttműködni egymással, valamint mindazon intézményekkel, amelyek a gondozott gyermekek fejlesztésében, rehabilitációjában érintettek.

A nevelőszülőtől elvárt attitűd, tevékenység a gondozási-nevelési célok megvalósításának  érdekében:

  • Személyes példamutatás: a családon belüli elfogadás, nyugodt hangvétel, tiszta, világos, érthető kommunikáció, alkalmazkodás, szoktatás, hagyományok tisztelete
  • A jutalmazás/fegyelmezés formájának, mértékének optimális megválasztása, adekvát visszajelzések,
  • Ösztönző, a pozitív értékekre épülő visszajelzések, értékelések alkalmazása: dicséret, bátorítás, szeretetteljes odafordulás
  • A beszélgetések során: támogató-empatikus-megértő-elfogadó attitűdök természetes módon való érvényesülése
  • Mindennapi tevékenységek során: személyre szóló, pozitív megerősítésen alapuló teljesítmény értékelés. A tanulás, munka, játék során sikerélmény biztosítása, az értékteremtés tudatos beépítése a nevelési
  • A társadalmi élethez igazodó pozitív viselkedési normák kiválasztása, személyes példamutatás folyamán beépítése a gyermek személyiségébe. Szülői modell-képzés a nevelőcsaládban.
  • A kölcsönös segítségnyújtás, empátia iránti igény kialakítása.
  • A gyermek igényeinek, fejlettségének, képességeinek megfelelő óvodáztatás, iskoláztatás, tankötelezettségi előírások teljesítése, lehetőséget biztosítva a tanórán kívüli szakkörökön, foglalkozásokon való részvételre.
  • Tanulási elmaradás esetén felzárkóztatás biztosítása –iskolával együttműködve.
  • Tehetséggondozás lehetőségeinek feltérképezése, tehetséges gyermek képességeinek kibontakoztatása iskolán kívüli tevékenységek formájában is (sportkörök, egyesületek, tánc, művészeti képzések).
  • A gyermek rekreációs igényeinek figyelembe vétele, szabadidős tevékenységek biztosítása, közös családi programok szervezése, amely a családi minták közvetítésén túl a család összetartozásának, egységének élményét is optimalizálja.
  • Egyéni és tradicionális (történelmi és egyházi) ünnepek családias megünneplése, a gyermek egyéni igényeit és vallási-etnikai hovatartozását, identitását is figyelembe véve.

 

  • A különleges szükségletek (kora miatt, fogyatékos vagy tartós beteg gyermek) szerinti plusz igény ismerete, a szükséglet kielégítését segítő szakmai kapcsolatok kiépítése (egészségügyi ellátórendszer, nevelési tanácsadó, gyógypedagógiai fejlesztést, pszichés segítségnyújtást biztosító szakemberek, intézmények), velük való együttműködés.

 

 

2.  Kapcsolattartás elősegítése:

 

Szakmai alapelveink egyik hangsúlyos pontja a gyermekek sorsának mielőbbi rendezése. Ennek érdekében nevelőszülőink kiemelt feladata a vér szerinti családokkal való rendszeres és folyamatos kapcsolattartás. Amennyiben ez a gyermek gondozási helyén vagy a vér szerinti család lakóhelyén nem lehetséges, a megvalósításra a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat kapcsolattartó helyiségében kerülhet sor.

 

A folyamatos és az időszakos kapcsolattartások alkalmával, a vér szerinti szülő(k) lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozójával együtt szervezzük meg a kapcsolattartás felügyeletét, amennyiben ez szükséges. A nevelőszülők a kapcsolattartások dokumentálására kapcsolattartási naplót vezetnek.

 

A vér szerinti család, hozzátartozók, barátok, ismerősök megtartásának, a kapcsolatok éltetésének szükséglete a gyermek alapvető érdeke és igénye. Ehhez szükséges a rendszeresség, kiszámíthatóság és a fejlődés a kapcsolatokban.

 

A nevelőszülői hálózat és a nevelőszülő feladata a kapcsolattartás érdekében:

  • Érti és tiszteletben tartja a gyerek és vér szerinti családjának, korábbi gondozási helyének kapcsolatát, a gyereknek a kapcsolat fenntartására vonatkozó igényeit.
  • Lehetőség szerint testvéreknek együttesen, vagy egymáshoz közeli gondozási helyen biztosítani az elhelyezést, a szakszolgálat kijelölése alapján.
  • A gondozási hely a földrajzi és közlekedési szempontok figyelembevételével a vér szerinti szülő/kapcsolattartó számára lehető legközelebb
  • A kapcsolatok intimitását, személyességét, a kapcsolattartás kereteit minden esetben meg kell
  • A kapcsolattartás során a szülők tájékoztatása a gyermek fejlődéséről, mindennapjairól.
  • A nevelés-gondozás folyamatába beépíti a gyerek vér szerinti, vagy előző családja és a nevelőcsalád kulturális, szellemi, társas és gazdasági jellemzői közötti hasonlóságokat és különbségeket.

 

A családi, rokoni kapcsolat erőteljes befolyással van az érzelmek fejlődésére, ezért arra kell törekedni, hogyha lehetséges, valamilyen formában maradjanak meg ezek a kötődések. A kapcsolattartásra jogosult és a gondozott gyermek kapcsolattartását a gyámhivatal határozza meg. A nevelőszülőnek elő kell segíteni a gondozott gyermeknek a gyámhivatal határozatában megnevezett hozzátartozójával való folyamatos kapcsolattartását.

 

A kapcsolattartás formái:

  1. a folyamatos és időszakos kapcsolattartás
  2. aa) a gyermek tartózkodási helyén történő meglátogatása,
  3. ab) a gyermek elvitelének joga, visszaadásának kötelezettségével, ac) felügyelt kapcsolattartás,
  4. a levelezés, elektronikus levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés.

 

3.  Az örökbefogadás elősegítése

Amennyiben a körülmények gondos mérlegelése után nyilvánvalóvá válik, hogy a gyermek családi kapcsolatai nem rendezhetőek, a nevelőszülőnek hangsúlyos szerepet kell vállalnia a gyermek örökbe adásának előkészítésében. Az örökbefogadás előkészítése minden érintett fél számára nagy körültekintést, komoly szakmai felkészültséget feltételez. E tekintetben a nevelőszülő a továbbképzéseken, egyéni és csoportos felkészítéseken, egyéni konzultációkon kap segítséget.

 

4.  Érdek- és jogérvényesítés elősegítése

A nevelőszülői hálózathoz kerülő gyermekek számára (életkorra tekintettel) írásbeli tájékoztatást adunk, arról, hogy az esetleges panaszaikkal kihez fordulhatnak, illetve, hogy milyen csatornán keresztül érhetik el az adott személyt.

 

A hálózaton belül működő panaszokat az alábbi személyekhez juttathatják el:

  • illetékes nevelőszülői tanácsadó (név, telefon, e-mail)
  • szakmai vezető (név, telefon, e-mail)
  • területi igazgató (név, telefon, e-mail)
  • főigazgató (név, telefon, e-mail)

 

A hálózaton kívül érdekképviseletet ellátó személyek:

  • gyermekvédelmi gyám (név, telefon, e-mail)
  • gyermekjogi képviselő (név, telefon, e-mail)

 

A gyermekek érdekképviseletére hivatott külső szakemberekhez is fordulhatnak jogaik érvényesítése érdekében Pl.: a gyermekvédelmi gyámhoz, a gyermekjogi képviselőhöz, akiknek az elérhetősége mindenki számára hozzáférhető kell, hogy legyen.

A gyermekjogi képviselő ellátja a nevelőszülőnél élő gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekeink törvényben meghatározott jogainak védelmét, segíti azok megismerését, alkalmazását. Tájékoztatással biztosítjuk, hogy gondozott gyermekeink és hozzátartozói megismerhessék a gyermekjogi képviselő személyét, és munkáját.

 

A gyermekjogi képviselő feladatai:

  • Segít a gyermeket panaszai megfogalmazásában
  • Kezdeményezi annak kivizsgálását
  • A gyermeket állapotának megfelelő ellátáshoz őt hozzásegíti
  • A gyermekjogi képviselő jogosult intézményünk működési területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni, és a helyszínen tájékozódni
  • Köteles a gyermek személyes adatait az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kezelni, minthogy a gyermekek jogait minden olyan természetes és jogi személy köteles megvédeni, aki a gyermek ellátásával, ügyeinek intézésével

 

9. A nevelőszülői tevékenység során ellátandó nevelési feladatok, szakmai alapelvei

 

Az érzelmi nevelés, szociális készségek fejlesztése

 

Nevelőszülői hálózatunk szem előtt tartva, hogy a személyiségfejlődésben a kora gyermekkori élmények a legfontosabbak, nagy hangsúlyt fektet a nevelőszülői családok érzelmi nevelő munkájára.

A nevelőszülői családokhoz bekerült gyermekek gyakran elhanyagoltak, bántalmazottak, érzelmileg sérültek, kötődési problémákkal küzdenek. Személyiségfejlődésük gyakran kóros. A nevelőszülői családok igyekeznek megteremteni azt a közeget, melyben segítik a hiányok pótlását. A nevelőcsaládnak szükséges kialakítani a helyes magatartási mintákat. Ez a folyamat nagyon sok odafigyelést, türelmet igényel. Folyamatos egyénhez igazodó elvárásokkal tudjuk a gyermek személyiségfejődését helyes irányba terelni.

A személyiségfejlesztés és konfliktuskezelés kiemelt szerepet kap a gyermekek önismeretének, kommunikációs és kompromisszum készségének fejlesztésében, valamint toleranciájuk és empátiájuk erősítésében is.

A szakellátásban szervezett szolgáltatások akkor bizonyulnak professzionálisnak, ha a gyermekek testi, lelki és szociális szükségleteit egyaránt megcélozzák. A nevelőszülőknek olyan kép kialakítására kell törekedniük, ami arról tanúskodik, hogy a gyermek körül levő és róla gondoskodó felnőtt személyek kíváncsiak a belső hajtóerőire, motivációira, érzelmeire, gondolataira. A gyermek felé közvetített üzenetnek arról kell szólnia, hogy késztetéseit, vágyait, feszültségeit ne zárja belső világába, mert az a környezete számára fontos és értékes.

 

Ha megérzi a gyermek, hogy a gondozói, segítői valóban tenni is akarnak azért, hogy szükségletei, motivációi kielégülhessenek, akkor a gyermek közel engedi magához a felnőttet.

E nélkül a nevelőszülő nem tud bizalmon alapuló kapcsolatot építeni a gyermekkel, nem ismeri meg belső folyamatait, indítékait, viselkedésének mozgatóit. E kapcsolat nélkül a gyermek nem meri felvállalni az egyéni kitárulkozás kockázatát.

A nevelőszülőket folyamatosan szükséges támogatni a hatékony és nyílt kommunikáció elsajátításában és alkalmazásában (ennek színterei: személyes és telefonos konzultáció, segítő beszélgetés, nevelőszülői csoport, pszichológusi konzultáció, szabadidős programok szervezése).

 

Tanulást segítő módszerek

 

A tankötelezettség és a gyermek  képességeinek megfelelő  iskoláztatás a  nevelőszülő alapvető feladata. A gyermek óvodába járatása az iskola- előkészítő évben elengedhetetlen segítség az iskolai tanulmányok megkezdéséhez. Amennyiben az óvoda vagy nevelési tanácsadó javaslatára, a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság vizsgálata alapján gyógypedagógiai ellátásra szorul a gyermek, a nevelőszülő köteles speciális, eltérő tantervű iskolába íratni a gyermeket. Az iskolával való rendszeres kapcsolattartás is a nevelőszülő feladatai közé tartozik.

 

A család szerepe és feladata a tanulásban eltér az iskoláétól. Funkciója, hogy a gyermek számára segítse elfogadni gyengeségeit, határait, ugyanakkor felismerni és fejleszteni erősségeit.

A nevelőszülő feladata  tudatosítani a gyermekben, hogy emberi értékei nem  az iskolai teljesítménytől függnek. A gyermekek arra vágynak, hogy elfogadják és szeressék őket.

A gyermekek fő motivációja a nevelőszülő dicsérete. Nem hatékony a sulykolás, ismételtetés, magoltatás,  ezek  helyett  a  megértetés,  értelmezés,  a  példákkal  alátámasztott  magyarázat,  az

 

összefüggésekre való rávilágítás eredményesebb.

A gyermekek iskolai előmenetelét, sikereit a közös programok is segíthetik (kirándulás, mozi, színház, múzeum, közös játék). Fontosnak tartjuk és szorgalmazzuk, hogy ezeken a programokon lehetőség szerint a vér szerinti családtagok is vegyenek részt.

 

A nevelőszülőknek a tanulási módszereknél jó elkerülni:

  • Túlzott követelményeket       ne     állítsanak.      A    gyermeket      nyomasztják       a    túlzott követelmények.
  • Ne hasonlíthassák gyermeküket más A gyermek fejlődését saját szintjükhöz mérjék.
  • A tanulási nehézségek miatt kiszabott büntetések nem szerencsések. Meg kell érteni viselkedésüknek okát. Ösztönzéssel próbálkozzanak.
  • A nyári szünet nem arra való, hogy az összes lemaradást pótolják.
  • Ne legyen beszédtéma a gyermeknek olyan tulajdonsága, amiért családon kívül esetleg
  • Ne torkolják le, ha tanulás közben vagy számonkérés esetén nem a helyes választ Próbálják a helyes megoldásra rávezetni

 

Egészségvédelem

 

A nevelőszülők alapvető feladata a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról való gondoskodás.

A nevelőszülői családokban nevelkedő gyermekek egyénre szabott ellátását, egészségügyi szükségletét és élelmezését a nevelőszülőknek a rendelkezésre álló orvosi szakvizsgálatokra, szakvéleményekre, kórházi zárójelentésekre alapozva maximálisan biztosítani kell az egészségügyi ellátórendszer tagjaival – gyermekorvos, védőnő, szakorvos, kórház – együttműködve.

 

Amennyiben a gyermek egészségügyi ellátása szükséges (pl. szemészet, fogászat, fogszabályozás, ortopédia, neurológia) a nevelőszülő feladata az előírt vizsgálatok időpontjának figyelemmel kísérése, az időpontok betartása, a vizsgálatokon való megjelenés biztosítása.

Pszichés problémák esetén az intézmény pszichológus szakembere tudja fogadni a gyermeket, ő egyezteti a további terápiák szükségességét a nevelőszülővel és a gyermekkel.

 

Külön feladatot jelent a nevelőszülők számára az egyénre szabott élelmezést igénylő betegségek ellátása – pl. cukorbetegség, felszívódási zavarok (pl. lisztérzékenység, tejfehérje-érzékenység), allergiák. Az ilyen jellegű élelmezés nagy odafigyelést igényel már az élelmiszerek megvásárlásakor – pl. speciális alapanyagok megvétele, bizonyos alapanyagok kiváltása –, gyakran külön előkészítést, főzést igényel, csakúgy, mint a csecsemők élelmezése.

 

Napi életvitel

 

A nevelőszülői család napirendjének kialakításakor elsődleges a gyermekek tevékenységeinek, feladatainak, kötelezettségeinek összehangolása – más-más napirendet kíván a csecsemőkorú, az óvodáskorú, az iskoláskorú, az utógondozott vagy a különleges szükségletű gyermek tevékenysége.

 

A tanítási időszakban a családok napirendje jóval kötöttebb, több szervezést igényel: pl. fekvés- ébredés rendje, óvodára, iskolára történő felkészítés, a gyermekek óvodába, iskolába indítása, az

 

étkezések lebonyolítása, a délutáni elfoglaltságok figyelemmel kísérése, otthoni tanulás ellenőrzése, szabadidős tevékenységek szervezése, óvodai, iskolai alkalmakon (pl. szülői értekezleten, fogadóórán, rendezvényeken) való megjelenés.

A tanítási szünetekben a napirend kötetlenebb, a hangsúly a szabadidős, rekreációs tevékenységekre, programokra, kirándulásra, nyaralásra helyeződik át.

 

A gyermek egyéni szükségletei

 

A gyermek számára lehetőséget kell adni a személyes tárgyainak, személyes emlékeinek elkülönült tárolására. Fontos, hogy legyen neki egy „védett” kis területe – a szobájában saját ágy, saját szekrény, saját íróasztal, fiókok – ahol személyes tárgyait elhelyezheti, tárolhatja. Fontos, hogy a családtagok tiszteljék egymás személyes tulajdonát, a családba bekerülő gyermekkel ezt a szokást tudatosan és következetesen érdemes kialakítani.

A gyermek élettörténetének megörökítése fontos feladat a nevelőszülőnek. A családi identitás megőrzése céljából a nevelőszülők vezessenek „Élettörténet-könyvet”, mely magában foglalja a nevelőszülői családban töltött időszak eseményeit, élményeit. Ennek együttes elkészítése a gyermek életkorától és megértési képességétől függ. A gyermek élettörténetének dokumentálása lehet például egy gyűjtemény is, amely tartalmazhat olyan személyes tárgyakat, fényképeket, emlékeket, amelyek tükrözik a gyermek életének legfontosabb momentumait.

 

Önálló életvezetésre való felkészítés

 

A gyermekek életkoruknak, egyéni fejlettségüknek, készségeiknek megfelelően vesznek részt az otthoni  feladatokban,  a  család  közös  tevékenységeiben. A nevelőszülő  tevékenysége  minta  a gyermek számára, az ő hozzáállása, ösztönző magatartása segít a gyermeknek a napi teendők elsajátításában.  Az  önkiszolgáló  tevékenységekben  –  tisztálkodás,  étkezés,  öltözködés  –  a nevelőszülő igyekszik minél több önállóságot adni, pozitív megerősítéssel ösztönözni a gyermeket. A nevelőszülő  zsebpénznyilvántartást  vezet,  a  felhasználásáról  azonban  a  gyermek  dönt.  Már óvodás  kortól  elkezdődik  a  zsebpénz  fogalmának  kialakítása.  Ebben  az  életkorban  még  a nevelőszülő  gondoskodik  a  gyermek  személyére  szóló  felhasználásáról.  Az  idők  folyamán  a gyermekek megtanulják a havi zsebpénzt beosztani. Fokozatosan, egyéni fejlettségtől függően tanítják meg a nevelőszülők a zsebpénz vásárlói értékét. Kisebb korban közös vásárlások során egyéni igényeik kielégítése érdekében, majd folyamatosan az életkorok figyelembe vételével, önálló gazdálkodásra nevelik a gyermekeket.

 

Kialakításra került az önálló életre nevelés monitoring rendszere, melynek során tematikusan felépített fejlesztési terv alapján már a nagykorúság előtt két évvel elkezdődik a leendő fiatal önálló életre való képességeinek feltérképezése. Elindul egy fejlesztési és felkészítési folyamat a gyermekvédelmi gyám közreműködésével, nevelőszülői tanácsadó segítsége, ellenőrzése mellett. Ennek a jól körülírható felelősségi program eredményeként várhatóan autonóm, önálló életre felkészültebb fiatalok kerülnek utógondozói ellátásba, vagy kezdhetik meg önálló életüket.

 

Rekreációs tevékenységek

 

A nevelőszülői családok 24 órás szolgálat melletti mentálhigiénés, és fizikai védelme nagy jelentőséggel bír. A fenntartó fokozottan támogatja a rekreációjuk, szabadidejük minőségi eltöltését. A legtöbb családnak van igénye ezekre a hosszabb-rövidebb idejű kikapcsolódást nyújtó programokra ( táborozások, kirándulások, család- és csapatépítő programok).

Hálózatunk   igyekszik   minél   színesebb   és   változatosabb   programokat   szervezni,   és   ezek

 

megvalósításába bevonni a Pünkösdi Egyház Gyülekezeteit, önkormányzatokat, civil szervezeteket, szociális és kulturális intézményeket, iskolákat, és önkénteseket.

 

Nevelőszülői hálózatunk munkatársai a programok szervezésében aktívan részt  vesznek, igyekeznek bevonni a vér szerinti családokat is. A szervezett programokról szóló információk hálózatunk honlapján,  körlevélben és a  nevelőszülői tanácsadókon keresztül jutnak el a nevelőszülőkhöz és a programba bevonható vér szerinti szülőkhöz.

 

Évente megrendezésre kerülő közösség formáló programjaink:

  • Farsang, Nevelőszülők bálja,
  • Gyermeknap,
  • Nevelőszülők Napja (főzőverseny, ügyességi és csapatversenyek)
  • Versmondó versenyek, KI MIT TUD-ok, rajzversenyek, kulturális rendezvények,
  • Önkéntesség napja (gyerekeink segítenek a környezetükben élőkön : idősek otthonában, állatmenhelyen, környezetvédelmi programokon stb.)
  • Adventi készülődés

 

Mindezek a rendezvények segítik nevelőszülői családjaink, gyermekeink szabadidejét hasznosan eltölteni, hogy ez feltöltse őket a hétköznapok monotóniájával szemben. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a szakembereink, a gyermekeink és a nevelőszülők és a területen működő gyülekezeteink is minél nagyobb számban vegyenek részt ezeken a rendezvényeken. Mindezek szolgálják a kapcsolatteremtést, a tapasztalatcserét és a társadalmi kapcsolatok kiszélesítését, és nem utolsó sorban a rekreációt.

 

Fegyelmezés

 

A jutalmazás és büntetés, tehát a fegyelmezés a nevelőszülői családoknál is szükségszerű nevelési módszer. A jutalmazás és büntetés szabályozó rendszerének alkalmazkodnia kell a gyermekek egyéni szükségleteihez.

Általánosan elfogadott alapelvünk, hogy tilos a gyermekek bármiféle lelki vagy fizikai büntetése, fenyítése, megalázása, étel megvonása, stb.

A fegyelmezés formájának helyes megválasztása segíti a gyermek belső motivációjának alakulását, elősegíti kreativitásának, teljesítményének fejlődését. Fontos szempontunk, amit nevelőszülőinktől elvárunk, hogy a jutalmazás és büntetés alkalmazásánál a következetesség elve érvényesüljön.

 

 

A gyermek fegyelmezésének alapelvei:

  • Tilos a gyermek bárminemű bántalmazása (testi, érzelmi)
  • Tilos a vér szerinti szülői kapcsolattartás megvonásának kilátásba helyezése.
  • Használandó eszköz a gyermek meghallgatása, kérdezése „én-üzenetek” használata.
  • A büntetést a nevelőcsalád a lehető legritkábban
  • A nevelőszülők figyelmét felhívjuk, hogy a büntetés a helytelen viselkedésnek szól, s nem a gyermek személyének.
  • Nagyon fontos szabály a következetesség

A jutalmazási – büntetési rendszer elsődleges célja, hogy növelje és ösztönözze a gyermek együttműködési  készségeit.  A  nevelés  során  a  jutalmazás  fontos  szerepet  játszik  az  erkölcsi

 

magatartás kialakításában, akkor eredményes, ha sikerélményt vált ki, stabilizálja a nevelőszülő és a gyermek közötti pozitív kapcsolatot.

A nevelőszülőket arra motiváljuk, hogy egyértelműen különválasszák a jutalmazást az ajándékozástól. Az ajándékozás, mindig és minden körülmények között, a gyermek személyiségének szól, s mint ilyen, nem használható fel meghatározott nevelési célokra.

 

A pozitív megerősítés a leggyakrabban alkalmazott módszer a nevelésben.

Alapvető igényünk és elvárásunk a nevelőszülők felé, hogy a gyermekek  cselekedeteit folyamatosan a pozitív megerősítés eszközeivel értékeljék. Fontos, hogy az időzítés megfelelő legyen, az adott magatartást időben közvetlenül kövesse.

 

A gyermekeknek szükségük van bizonyos korlátokra, hogy a társadalom egészséges tagjai lehessenek, de a büntetés alkalmazásának alapelveit fontos betartani: igazságosság, magyarázat, személyre szabott legyen, nem lehet irreális, lehetőleg a büntetés a lehető legrövidebb időn belül, az esemény után történjen meg.

 

Életúttervezés

 

A gyermekek életút tervezéséhez elengedhetetlenül szükséges a reális jövőkép kialakítása. Ehhez a gyermekeknek reális önismerettel kell rendelkezniük, amely kialakításában nagyon sok személyes beszélgetésre van szükség, amiben elsősorban a nevelőszülők, nevelőszülői tanácsadók tudnak segíteni. Ismerni kell a gyermek élettörténetét, képességeit, készségeit, attitűdjét, érdeklődési körét, esetleges képesség hiányokat, részképesség zavarokat. Az életúttervezésbe be kell vonni a gyermekvédelmi gyámot, és ha van kapcsolattartás a vér szerinti szülőkkel, akkor őket is.

A gyermekeknek 12 éves kor felett pályaorientációs felkészítéseket kívánunk szervezni, annak érdekében, hogy minél több tapasztalatot szerezzenek az egyes szakterületekről, képzési lehetőségekről (Pl.: szakmai ifjú mestere verseny figyelemmel kísérése, szakkiállítások látogatása, szakmaválasztási tesztek, hiányszakmák feltérképezése, a munkaügyi központ által szervezett nyílt napokon való részvétel….)

16 éves korukban személyes konzultáción vesznek részt az utógondozói csoport szervezésében, ami a 18. életéve betöltése előtt fél évvel megismétlődik. Ezekre az időpontokra és programokra a nevelőszülői tanácsadó hívja meg a gondozott fiatalt és a nevelőszülőt.

 

Célunk a napi ellátásba beépülő hosszútávon fenntartható, jó gyakorlattá váló program kialakítása, amely szerves részét képezik az ellátottak egyéni gondozási – nevelési tervének. Szándékunk egy olyan módszertani gyakorlat életrehívása, amely az életkori sajátosságokra figyelemmel kialakított, egymásra épülő elemekből álló képzési, fejlesztési folyamatként jelenik meg a serdülő gyermekeink életében.

Ez egy komplex program, amely beépül az intézmény szakmai programjába, és az intézményrendszerből való kilépést megelőzően olyan területekre koncentrál, az egyéni állapothoz, szükségletekhez igazodva amely az önálló életvitelre, a családi életre való alkalmasság kialakítását, fejlesztését célozza meg.

 

Az önálló életvitelre való felkészítés elemei:

 

  • Előzetes készségek, képességek, szükségletek felmérés,
  • A társas kapcsolatokban való együttműködés képességének elsajátítása,
  • Az önkéntesség területei, formája, szerepe a társas kapcsolatokban, szűkebb lakóközösségben

 

  • Az önálló pénzkezelés elsajátítása, az önfenntartó képesség kialakítása,
  • Az áldozattá válás megelőzése, különböző prevenciós programokban való részvétel,
  • A tanulás tanulása. Pályaorientációs felkészítés.
  • A munka értékének megismerése, a befektetett energia megtérülésének, materializálódása.
  • Gazdasági, pénzügyi, pénzkezelési, gazdálkodási ismeretek elsajátítása a
  • Önellátás, ökogazdálkodás, kézműves, tradicionális munkafolyamatok elsajátítása,
  • A városi és vidéki környezetben élők munkaerő-piaci lehetőségei, a második gazdaság szerepe a háztartások életében.
  • Jogok és kötelezettségek a gyermekek és felnőttek világában, társadalmi szerepvállalás egyénként.
  • fiatal és vér szerinti családjának felkészítése, a fiatal gyermekvédelmi rendszerből való kikerülése utáni helyzetre, a különböző családi viszonyok, értékrend összeegyeztetésének elsajátítása. A vér szerinti és nevelőszülői család bevonása, illetve felkészítése a változásra.

 

A  programtól  elvárt  eredmények,  a  gyermekvédelmi  szakellátásban  részesülők,  és  az  abban dolgozók vonatkozásában:

 

  • önfenntartó képessége fejlődik;
  • a sikeres családi életre felkészültebbé válnak;
  • a szociális kompetenciájának szintje emelkedik;
  • A családi kapcsolatai erősödnek;
  • kialakul a szabadidő kulturált eltöltésének és az ismeretszerzésnek az igénye;
  • az ellátottak vér szerinti családjai bekapcsolódnak a fenti célokat szolgáló tevékenységekbe;
  • Az ellátottak nevelőszülői, nevelőcsaládjai és a velük foglalkozó szakemberek aktívan részt vesznek a fenti célokat szolgáló tevékenységekben. Ismereteket szereznek és képességeik fejlődnek az önálló életre való felkészítés területén.

 

A program megvalósításának keretei:

  • a terápiás ülések, csoportfoglalkozások lebonyolítása
  • terepgyakorlatok, önkéntes munka, tematikus táborok (ökogazdálkodás, kézműves, építő, állatgondozó tevékenységek)
  • szakmai versenyek figyelemmel kísérése, szakkiállítások látogatása, a munkaügyi központ által szervezett nyílt napokon való részvétel

 

A nevelés aranyszabályai

 

 

  1. Legyünk jó példa a gyermek számára!
  2. Mutassuk ki gyermek iránti szeretetünket szavakkal és gesztusokkal!
  3. Válaszoljunk pontosan és türelmesen minden kérdésre, amelyet a gyermek feltesz!
  4. Sose alázzuk meg a gyermeket egy harmadik személy jelenlétében!
  5. Mi, akik neveljük a gyermeket, sose vitázzunk a gyermek előtt!
  6. Ne kritizáljunk a gyermek jelenlétében munkatársakat, ismerősöket, rokonokat vagy tanárokat!
  7. Indokoljuk meg utasításainkat!
  8. Mindig adjunk a gyermeknek alkalmat arra, hogy elmondhassa örömét és bánatát, kívánságait és terveit! Ne hivatkozzunk fáradságra vagy időhiányra, ha a gyermek meghallgatásáról van szó!
  9. Gondoljunk arra, hogy egy gyermeknek nem csak testi szükségletei vannak, nem csak ennivalóra és ruhára van szüksége. Az otthon legyen a boldogság szigete, ahol mindenki kölcsönösen becsüli és szereti egymást. Bensőséges, védettséget nyújtó családi körben a gyermek egészségesen fog fejlődni.
  10. A gyermekek  pajtásai  és  osztálytársai  legyenek  mindig  szívesen  látott  vendégek!  Ne panaszkodjunk a miatt, amivel az ilyen látogatások néha együtt járnak.
  11. Tudjunk róla, hogyan, hol és kivel tölti a gyermek a szabadidejét!
  12. Ösztönözzük arra a gyermeket, hogy ossza be zsebpénzét, ajándékozza meg belőle testvéreit vagy barátait!
  13. Ne essünk abba a hibába, hogy a szeretet szükségtelenné teszi a fegyelmet!
  14. Fegyelmezési módszereink legyenek logikusak és ésszerűek!
  15. Legyünk következetesek!  Mondjuk  meg  a  gyermeknek  világosan,  mit  várunk  tőle,  és ragaszkodjunk hozzá, hogy azt a gyermek meg is
  16. Próbáljuk meg beleképzelni magunkat a gyermek mindenkori helyzetébe, hogy megérthessük a gyermek tettének mozgatórugóit, és helyesen tudjunk reagálni.
  17. Ne kifogásoljunk állandóan valamit a gyermeken!
  18. Legyünk egységesek a nevelés kérdéseiben! Az egyik ne járassa le a másik tekintélyét, hogy a

„háta mögött” bizonyos dolgokat megenged a gyermeknek, vagy felold egy kimondott tilalmat.

  1. Ne próbáljunk tökéletesnek mutatkozni a gyermek előtt! Lássuk be hibáinkat, és ha szükséges kérjünk bocsánatot!
  2. Ne kiabáljunk!
  3. Tanácsos megvizsgálni a fegyelmezési módszereket. A büntetés nem azért van, hogy kitöltsük

 

haragunkat, hanem azért, hogy a gyermek javára szolgáljon. A büntetés sose ellenségességet fejezzen ki, mindig a segítő szeretetet érezze meg belőle a gyermek!

  1. Adjunk alkalmat arra is, hogy a gyermek megtanuljon lemondani!
  2. A gyermeknek elismerésre is szüksége van, ezért ne feledkezzünk el a dicséretről sem!

 

 

10. A gyermek befogadása integrálása a nevelőcsaládba

 

A szakellátásban szervezett szolgáltatások akkor bizonyulnak professzionálisnak, ha a gyermekek testi, lelki és szociális szükségleteit egyaránt megcélozzák. A nevelőszülőknek olyan kép kialakítására kell törekedniük, ami arról tanúskodik, hogy a gyermek körül levő és róla gondoskodó felnőtt személyek kíváncsiak a belső hajtóerőire, motivációira, érzelmeire, gondolataira. A gyermek felé közvetített üzenetnek arról kell szólnia, hogy késztetéseit, vágyait, feszültségeit ne zárja belső világába, mert az a környezete számára fontos és értékes.

 

Ha megérzi a gyermek, hogy a gondozói, segítői valóban tenni is akarnak azért, hogy szükségletei, motivációi kielégülhessenek, akkor a gyermek elég közel engedi magához a felnőttet.

E nélkül a nevelőszülő nem tud bizalmon alapuló kapcsolatot építeni a gyermekkel, nem ismeri meg belső folyamatait, indítékait, viselkedésének mozgatóit. E kapcsolat nélkül a gyermek nem meri fel vállalni az egyéni kitárulkozás kockázatát, kiszolgáltatottságként és nem lehetőségként éli meg a helyzetet.

 

Körültekintő előkészítést igényel a gyermekek és a nevelőszülők illesztése. A nevelőszülőnél elhelyezhető gyermekek létszámát a hatályos jogszabályok meghatározzák. A gyermekek számának meghatározásakor figyelembe kell venni a gyermek életkorát, testvéreinek számát, különleges vagy speciális szükségletét. A nevelőszülőnél kizárólag gyámhivatali határozat alapján lehet a gyermeket befogadni, illetve a gondozási helyét megváltoztatni.

Az ideiglenes hatállyal elhelyezendő gyerek befogadásának előkészítése nagyobb körültekintést igényel. A nevelőszülők felkészítése itt nagyon fontos, mivel gyakran az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek rövid időn belül egy új gondozási helyre kerülnek. Az ilyen jellegű elhelyezések fokozott traumával, veszteségélménnyel járnak mind a gyermek, mind a vér szerinti szülő számára.

 

A nevelőszülői hálózat vezetője a kellő informálódás után tesz javaslatot a befogadó nevelőszülő személyére.

Az ideiglenes elhelyezés ideje alatt kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

  • A gyermek pszichés megsegítése az ideiglenes elhelyezés ideje alatt- szükség esetén krízisintervenciós tanácsadás biztosítása, illetve családterapeuta bevonása.
  • Gyermek egészségügyi státuszának sürgős feltérképezése, ennek érdekében minél előbb szükséges felvenni a kapcsolatot az alapellátással, a volt és jelenlegi háziorvossal, védőnővel, valamint további speciális egészségügyi ellátó intézményekkel, a gyermek szükséglete
  • A gyermek óvodáztatásának, iskoláztatásának megoldása, a tankötelezettségi előírásoknak megfelelő biztosítása.
  • A gyámhivatal határozatának megfelelő kapcsolattartás biztosítása, a család lehetőség szerinti teljes támogatásával.

 

Intézményes gondozási helyről – befogadó otthonból, lakásotthonból, gyermekotthonból-, történő

 

elhelyezés, vagy gondozási hely váltás esetében lehetőség nyílik az előgondozásra. Ezen folyamat során mind a gyermek, mind a nevelőszülő számára lehetővé válik egymás megismerése, ezáltal a gyermek bizonytalansága csökkenthető, valamint a nevelőcsaládba való beilleszkedése optimalizálható.

 

Az előgondozás folyamatában lehetőség nyílik:

  • A gyermek eddigi élethelyzetének megismerése (a gyermekvédelmi rendszerbe való bekerülés előtt és azt követően milyen körülmények között élt).
  • A gyermek, habitusának, motivációinak, igényeinek megismerése.
  • „Rápillantás” a jelenlegi gondozási Ebben az esetben az illetékes Szakszolgálattal és a gondozási hellyel egyeztetve, a nevelőszülő és a nevelőszülői tanácsadó látogatást tesz a jelenlegi gondozási helyen, ahol a nevelőszülőnek alkalma nyílik az otthon vezetőjével vagy a jelenlegi nevelőszülővel személyesen találkozni anélkül, hogy a gyermeket bevonnák. Ebben az esetben a gyermekkel még nem kerül személyes kapcsolatba a leendő nevelőszülő, csupán arra van lehetősége, hogy fényképen láthassa vagy a gyermekotthoni közösségben, ill. a családban a gyermek tudta nélkül „rápillanthasson”.
  • A volt gondozási hely szakemberei –a gyermek jelenléte nélkül, de az Etika szabályainak megfelelően őt tájékoztatva- „bemutatják” a gyermeket a nevelőszülőnek, hangsúlyt fektetve az otthonban átélt élményeire, fejlődésére. Ilyenkor lehetőség szerint megbeszélik az általuk érzékelt problémákat, ezek kezelési lehetőségeit, azokat a jó gyakorlatokat, amelyek hatékonyak voltak a gyermek viselkedésének optimalizálásában (mivel lehet motiválni, melyek a problémájának gyökerei, milyen ellátásra lenne szüksége a gyermeknek).
  • Nevelőszülőhöz kerülés előtt kiemelt figyelmet kell fordítani a barátkozás fokozatosságára: ismerkedés a jelenlegi intézményben – közös séta, vásárlás a nevelőszülővel – ellátogatás a nevelőszülő otthonába – ott alvás megszervezése.

 

Hasonló folyamat során kerülhet a gyermek a nevelőszülőhöz a vér szerinti családjából, ha nem azonnali hatályú a kiemelés.

 

További lehetőségként kell megemlíteni azon helyzeteket, amikor a nevelőszülő befogadja a fiatalt és annak gyermekét is, feltéve, hogy ehhez a gyermek törvényes képviselője hozzájárult, és a befogadás előkészítése során a nevelőszülőnek meg  tudja teremteni a kisgyermek életkorának megfelelő feltételeket.

 

11. A nevelőszülőtől való elkerülés-kikerülés

 

A nevelőszülőtől való elkerülés, a nevelőszülői családból való kikerülés minden résztvevő számára emocionálisan megnyugtató folyamattá kell váljon. Ennek előfeltétele, hogy a nevelőszülőnél élő gyermek és a nevelőszülő között optimális kötődés, tudatos szeretet, és érzelmi stabilitás legyen.

Nevelőszülői elhelyezésének megszüntetése előtt a gyermeket, fiatalt életkorának és személyiségállapotának megfelelően felkészítjük a „távozásra”, valamint szükség esetén a nevelőszülői családot is felkészítjük tagjának elbocsátására.

 

Az elbocsátásban a nevelőszülői család tagjain túl a fiatallal foglalkozó szakemberek együttműködve, egymást segítve dolgoznak. A nevelőszülő, nevelőszülői tanácsadó, a gyermekvédelmi gyám együttműködnek a Gyermekjóléti Szolgálattal, az iskolával, a gyámhivatallal, a családgondozóval.

 

A nevelőszülőtől való elkerülés lehetőségei:

  • gondozási hely megváltoztatása
  • hazakerülés
  • örökbefogadás
  • utógondozás és önálló élet megkezdése

 

A gondozási hely megváltoztatását a gyámhivatal a gyermek gondozási helyét hivatalból, kérelemre, valamint felülvizsgálat során megváltoztathatja. A gondozási hely megváltoztatását kérheti a gyermek, a szülő, a gyermek gyámja, gondozója, a nevelőszülői hálózat működtetője, valamint kezdeményezheti a gyermekjogi képviselő és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat.

Az előzőekből következően a gondozási hely megváltoztatását a nevelőszülő, a nevelőszülői tanácsadó (működtető) is kérheti, melyről a gyámhivatal dönt.

 

A gondozási hely váltást megelőző tevékenységek protokollját az alábbiakban részletezzük:

  • A tanácsadók kötelessége, hogy minden látogatást írásban dokumentáljanak
  • Minden esetlegesen felmerülő problémáról és annak megoldására tett intézkedésekről feljegyzést kell készíteni.
  • A nevelőszülőket segíteni kell, hogy a lakóhelyhez legközelebb eső segítséget tudják igénybe venni mind a pszichológiai szolgálat mind gyógypedagógusi segítség esetén.
  • Lényeges, hogy a problémák megjelenésekor/ akár magatartási, tanulmányi, pszichés / azonnal juttassák segítséghez a gyermeket és nevelőszülőt a tanácsadók
  • A szakemberektől / pszichológus, pszichiáter, / minden esetben be kell szerezni a gyermekkel való foglalkozásról szóló igazolást és javaslatokat.
  • A tanácsadók egyeztetnek a szakemberekkel, megegyeznek a gyermeknek nyújtandó segítség módjáról és időhatáráról. Ezt írásban dokumentálni
  • A gyermeket kezelő szakemberek véleményére alapozva el kell indítani a gondozási hely változtatására irányuló eljárást, amennyiben a gyors és szakszerű segítségnyújtás nem vezet eredményre a szakemberek által közösen egyeztetett elvárható időpontig és a gyermek érdeke a nevelőcsaládból történő kiemelést szolgálja.
  • A gyámhivatali eljárás befejezéséig törekedni kell, hogy szakmai segítségnyújtás mellett a gyermek – feltéve, hogy ez nem áll érdekével ellentétben – a nevelőcsaládban tartózkodjon. A szakemberek hathatós segítséget nyújtsanak a gyermek új gondozási helyére történő átgondozásának zökkenőmentes lebonyolítása érdekében. Segítő szakemberek: pszichológus, tanácsadó, módszerspecifikus munkatárs, elhelyezési

 

 

Gondozási hely megváltoztatásakor fokozott figyelmet kell fordítani az átszoktatás folyamatosságára, előgondozás formájában, melynek során többszöri találkozás lehetőségét kell biztosítani a gyermek, a volt nevelőszülő és a leendő gondozási hely (nevelőszülő, lakásotthon, gyermekotthon munkatársai –gyám, nevelő, mentor, illetve családgondozó, pszichológus) szakemberei között. Ezen alkalmakkor a gyermeknek lehetősége nyílik megismerni leendő gondozási helyét, a számára ott fontossá válható, személyeket, ezáltal Ő maga is aktív résztvevőjeként élheti meg az átgondozás folyamatát és zökkenő mentesebbé válhat beilleszkedése. Továbbá az új gondozási hely is megismerheti a gyermek igényeit, szükségleteit, és felkészülhet fogadására.

 

A hazagondozás egyik feltétele a folyamatos kapcsolattartás, ennek érdekében a vér szerinti családdal a kapcsolattartás lehetőségét folyamatosan, a gyermek elhelyezésének ideje alatt biztosítani kell, megfelelően intim környezeti feltételeket teremtve, valamint a gyermek és a család igényeit a lehetőségekhez mérten maximálisan figyelembe véve az együttlét idejére és tartalmára vonatkozóan.

A kapcsolattartáson túl a nevelőszülő feladatai közé tartozik a gyermekben a szülő iránti tisztelet fenntartása-kialakítása, és a bekerülés okainak pszichés feldolgozásának segítése, valamint a gyermek felkészítése a hazaköltözésre. Ehhez a gyermek számára a nevelőszülő és a szülő közötti kooperatív kapcsolat, az egymást elfogadó, egymás iránti nyitottság attitűdjének nyilvánvaló megélése szükséges.

A családba való visszailleszkedés eredményességét a család felé nyújtott folyamatos információátadás, valamint igény szerint szakemberek által tartott tanácsadás biztosítja. A hazagondozás során családterapeuta segítsége is igénybe vehető.

Szakmai feladatnak tekintjük az után követést, melynek során a nevelőszülő –lehetősége és a gyermek érdekeinek megfelelően-, a gyám, hálózatvezető, család-és utógondozó folyamatosan figyelemmel kísérik a gyermek további sorsát, szoros kapcsolatot fenntartva az alapellátás érintett munkatársaival.

 

Az Örökbefogadás, mint a hosszú távú sorsrendezés abban az esetben lehetséges, amikor a szülők felügyeleti joga megszűnt, és a gyermeket örökbe fogadhatóvá nyilvánította a Gyámhivatal. A nevelőszülő a tudatos kötődés optimalizálásával segítheti a gyermeket abban, hogy számára a leválás és új, örökbefogadó családjába kerülés érzelmileg a legkisebb veszteségélménnyel járjon. Ehhez jelenthet segítséget az örökbefogadó családdal való fokozatos ismerkedés, a gyermek igényeinek, szükségleteinek, érzelmi reakcióinak folyamatos figyelemmel kísérése. A folyamat során az új családdal való stabil kötődés kialakítása a gyermek számára az elfogadás-befogadás- beilleszkedés élményét eredményezi. A nevelőszülői tanácsadó, a területi gyermekvédelmi Szakszolgálattal, az örökbefogadási csoporttal, a gyermekvédelmi gyámmal való kooperatív kapcsolata révén mind emberileg, mind szakmailag támogatja a nevelőszülőt is a leválás-elválás folyamatában.

 

A működtető a nevelőszülői hálózatában felnövekvő gyermekek utógondozását, utógondozói ellátását is vállalja. Alapelvnek tekintjük, hogy a gyermekvédelmi gondoskodásban nagykorúvá váló fiataloknak jól meghatározott igény szerint további segítségre van szükségük ahhoz, hogy elsajátíthassák a felnőtt életvitelhez szükséges készségeket. Ezt a segítséget elsősorban annak a nevelőszülőnek, nevelőszülői tanácsadónak (későbbiekben utógondozónak) – és a segítő szakemberek csoportjának – célszerű nyújtania, aki addig is segítette a fiatalt felnőtté válásában. A cél az, hogy a fiatal úgy kerüljön ki a gondozásból, hogy megoldott legyen a lakhatása, rendelkezzen saját jövedelemmel, önálló életvitelre való készségekkel, és lehetőség szerint egy segítő baráti vagy családi kapcsolatrendszert is kialakítson addigra.

 

 

  1. AZ UTÓGONDOZÁS ÉS UTÓGONDOZÓI ELLÁTÁS

 

A nevelésbe vétel megszűnése után a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli a fiatal felnőttnek- feltéve ha kéri- az utógondozását. Az utógondozás célja, hogy elősegítse a gyermek, illetve a fiatal felnőtt családi környezetbe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését. Amennyiben a fiatal felnőtt otthonteremtési támogatás iránt terjeszt elő kérelmet, és nem áll utógondozás alatt a gyámhivatal a támogatással kapcsolatos eljárás lefolytatása idejére az azzal való elszámolásig ismételten elrendeli a fiatal felnőtt utógondozását. Az utógondozás a határozatban

 

megállapított határidőig, de legfeljebb a fiatal 24. életévének betöltéséig, ha  felsőfokú  iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat legfeljebb 25. éves koráig tart.

 

Utógondozói ellátást a fiatal felnőtt kérelmére – a volt gyám javaslatát is figyelembe véve rendeli el a gyámhivatal, ha a kérelmező átmeneti, vagy tartós nevelése a nagykorúságával szűnt meg.

Az ellátás feltételei:

  • a fiatal létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy
  • a nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felső fokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy
  • szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja. Az ellátást a fiatal felnőtt életéve betöltéséig kérheti.
  • Havi jövedelme az öregségi nyugdíj minimum háromszorosát nem haladja meg,
  • Nagykorúvá válásakor a készpénz vagyona nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 40-szeresét,
  • Lakhatása saját, vagy közeli hozzátartozója lakókörnyezetében nem megoldható.

 

Ha otthonteremtési támogatásban részesült a fiatal, akkor kaphat utógondozói ellátást, ha létfenntartását, vagy lakhatását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Az utógondozói ellátás ismételten is elrendelhető a fiatal felnőtt 24. életévének betöltéséig. Az utógondozói ellátásban részesülő munkaképes fiatal, ha nem folytat tanulmányokat köteles a munkaügyi központtal együtt működni. A határozat kézhez vételét követő 15 napon belül az ellátást igénybe kell vennie.

 

Megszűnik az ellátás:

  • ha a fiatal felnőtt bejelenti, hogy meg kívánja szüntetni az ellátást
  • életév betöltésével, tanulmányok folytatása esetén azok befejezésével, de legkésőbb a
  1. életév betöltésével,

A gyámhivatal határozatával megszünteti:

  • az ellátás feltételei már nem állnak fenn
  • az ellátást szociális bentlakásos intézmény biztosítja,
  • a fiatal nevelőszülőjével, vagy más utógondozói ellátást nyújtó személlyel szemben elfogadhatatlan, az együttélés magatartási szabályait sértő viselkedést tanúsít, a házirendet többször súlyosan megsérti.

A gyámhivatal az utógondozói ellátást elrendelő határozatban a fiatal felnőtt számára magatartási szabályokat ír elő:

  • munkaügyi központtal való együttműködésre vonatkozóan,
  • a nevelőszülővel szemben tanúsítandó megfelelő magatartásra való felszólítás,
  • gyermekotthon utógondozói otthon házirendjének betartása
  • a külső férőhely működtetőjével kötött megállapodásban foglaltak betartására való felhívás,
  • utógondozóval történő együttműködési kötelezettségről.

 

Az ellátásban részesülő fiatal felnőtt 15 napon belül köteles jelenteni a gyámhivatal felé, ha a jogosultsági feltételek megváltoztak, illetve megszűntek. A gyámhivatal az ellátást elrendelő határozatát módosítja, ha a feltételek megváltoztak ugyan, de az ellátás szükségessége a fiatal kérelmére továbbra is fennáll. Amennyiben az ellátás elrendelése a fiatal felnőtt szociális bentlakásos intézményi elhelyezése hiányán alapul, a gyámhivatal megvizsgálja, hogy szükséges-e a fiatal vonatkozásában a cselekvő képességet érintő gondnokság alá helyezés iránti per megindítása.

 

Fiatal-felnőtt utógondozói ellátása nevelőszülőnél, ill. külső férőhelyen

 

Az utógondozói ellátás célcsoportja a gyermekvédelmi gondoskodásban felnőtt, nagykorúságukig a gyermekvédelmi szakellátásban élő fiatal felnőttek, akik tanulmányaikat folytatják nappali tagozaton nagykorúságuk elérése után is, akár az alapfokú, akár a középfokú, akár  a felsőoktatásban, továbbá a tovább nem tanuló dolgozó vagy munkanélküli fiatal felnőttek, akik létfenntartásukat önállóan nem tudják biztosítani, valamint a szociális szakosított ellátás intézményeibe felvételükre váró fiatal felnőttek.

 

Az utógondozói ellátás keretében a szakmai segítségnyújtás célja, hogy a fiatal felnőtt nappali tagozatos tanulmányai befejezéséig, tanulmányokat nem folytató munkaképes fiatal felnőtt esetében a folyamatos megélhetést biztosító munkavégzés, és önálló lakhatás megteremtéséig, szükség esetén a szociális szakellátás keretében szakellátást végző bentlakásos intézménybe történő felvételéig a Gyermekvédelmi törvényben meghatározott életkorig szerződésen alapuló ellátásban részesüljön. (Révész Magda)

 

A gyermekvédelmi rendszerben nagykorúvá vált fiatal felnőttek támogatása a társadalmi integrációt hivatott elősegíteni. A sikeres társadalmi integrációt befolyásoló tényezők lehetnek a fiatal felnőtt egyéni készségei, képességei, szocializációs szintje, meglévő belső és külső erőforrásai, személyes kapcsolati hálójának kiterjedtsége, a természetes támaszok (család, barátok) segítségének igénybevételi lehetősége, iskolai végzettsége vagy munkaerő-piaci pozíciója, lakhatási feltételei, általában az igénybe vehető támogatások (mesterséges támaszok) kiépültsége, elérhetősége.

 

Az utógondozói ellátás keretében segítséget kell nyújtani a fiatal felnőttek részére azon feltételek megteremtéséhez, amelyek a képességeiknek megfelelő iskolai végzettség megszerzéséhez, önálló életük megkezdéséhez, megélhetésük biztosításához szükségesek, illetve segítséget kell nyújtani az egészségi- és személyiségállapotuk alapján indokolt szociális szakellátás igénybevételéhez. A segítségnyújtás alapja a fiatal felnőttel kötött szerződés, mely magában foglalja az ellátást elrendelő gyámhivatali határozatban rögzített feltételeket. Az utógondozói ellátás az ellátás igénybevételének helyszínétől függetlenül – nevelőszülő, vagy külső férőhely – a lakhatási lehetőség biztosítása mellett a fiatal felnőtt aktuális élethelyzetéből adódó szükségleteihez igazodó, akár a teljes körű ellátásig terjedő ellátást biztosít.

 

Az utógondozói ellátás és a külső férőhely létesítésének kérdései

 

Lényeges, hogy az utógondozói ellátás keretében az utógondozás mellett a továbbiakban nem teljes körű, hanem szükség szerinti ellátást kell biztosítani a fiatal-felnőtt számára, figyelemmel arra, hogy az önálló életre történő nevelés igen fontos eleme az utógondozói ellátásnak. Fontos hangsúlyozni, hogy a nagykorúak támogatása az önrendelkezésre épül, melynek keretében információt, támaszt, környezetet kell biztosítani. Mindez az önállóságot kell, hogy szolgálja.

 

Nevelőszülői szolgálat, mint szakmai csapat feladatai:

  • problémamegoldó esetmegbeszélés, munkaértekezlet tartása,
  • utógondozói ellátottak életét érintő problémák felvetése,
  • dokumentációk időszakos ellenőrzése,
  • információk biztosítása pályázati lehetőségekről, különféle csoportfoglalkozásokról, szabadidős programokról.

 

Nevelőszülői tanácsadó, mint utógondozó feladatai:

  • életvezetési tanácsokkal segíti a fiatal önálló életkezdését,

 

  • segítséget nyújt az otthonteremtési támogatás igényléséhez, a szükséges iratok beszerzéséhez.

 

Az utógondozói ellátás elrendelése előtt a gyámhivatal megkéri az ellátást biztosító nevelőszülő, gyermekotthon, utógondozói otthon befogadó nyilatkozatát vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat nyilatkozatát a befogadás tekintetében.

 

Utógondozói ellátás jogszabályi keretei

 

A gyermek és gyermekvédelmi gyámja vagy a fiatal-felnőtt kérelmére az utógondozói ellátást nyújtó nyilatkozik a fiatal-felnőtt utógondozói ellátásra történő befogadásáról vagy annak megtagadásáról, ha a fiatal-felnőtt a Gyvt. 93. § (1) bekezdésében meghatározott helyzetben van.

 

Az utógondozói ellátás keretében a fiatal-felnőtt számára a befogadását vállaló nevelőszülő a nevelőszülői hálózat működtetőjével együtt (a továbbiakban együtt: utógondozói ellátást nyújtó) szükség szerinti ellátást nyújt, amelynek keretében biztosítja

  1. az életvitelszerű tartózkodás lehetőségét,
  2. a tisztálkodási, mosási lehetőséget,
  3. az étkezést vagy a főzési lehetőséget és az ahhoz szükséges alapanyagot,
  4. a ruházatot,
  5. az elsősegélyhez szükséges felszereléseket,
  6. a személyre szóló pedagógiai, pszichológiai, jogi, szociális és mentálhigiénés támogatást és segítségnyújtást.

 

Ha az utógondozói ellátás elrendelésére a Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt (köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll,) került sor, az utógondozott számára az utógondozói ellátást nyújtó biztosítja

  1. az utógondozói ellátás időtartama alatt megkezdett vagy folytatott első tanulmányának teljes költségét,
  2. a tankönyveket, tanszereket és egyéb, a tanulmányok végzéséhez szükséges felszereléseket, továbbá a köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménybe járással kapcsolatban felmerülő költségeket.

 

Az utógondozói ellátást nyújtó a befogadást megtagadhatja, ha a fiatal-felnőtt korábbi ellátása során a Gyvt. 93. § (10) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott magatartást tanúsította:

 

a nevelőszülőjével, az utógondozói ellátást nyújtó intézmény munkatársával, illetve az intézményben ellátott társával szemben elfogadhatatlan, az együttélés szabályait súlyosan sértő magatartást tanúsít,

a házirendet többször súlyosan megsérti.

Ha az utógondozói ellátást nyújtó a befogadást megtagadja, a fiatal-felnőtt a kérelmét az elutasítás indokolásával és a maga álláspontjával együtt az intézmény érdek-képviseleti fóruma elé terjesztheti.

Az érdek-képviseleti fórum a gyámhivatalnak a Gyer. 124. § (2) bekezdése szerinti megkeresésére, vagy a fiatal-felnőtt kérelmére az elutasítás okát megvizsgálja és véleményt nyilvánít a kérelem, illetve az elutasítás indokoltságáról.

 

Az utógondozói ellátást nyújtó és a fiatal-felnőtt az utógondozói ellátásról a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásbeli megállapodást köt. A megállapodás megkötésekor figyelemmel kell

 

lenni különösen a fiatal-felnőtt

  1. vagyoni, jövedelmi viszonyaira,
  2. egészségi állapotára és személyiségére,
  3. családi körülményeire,
  4. tanulmányai folytatására,
  5. kötelezettségeire.

 

Elhelyezési feltételek

A gondozott gyermek számára a nevelőszülő saját háztartásában biztosítja – az egyéni gondozási- nevelési tervnek megfelelő ellátást, gondozást, nevelést.

A gondozott  gyermek  elhelyezésére  száraz,  világos,  jól  fűthető  lakás  vagy  lakrész  alkalmas. Biztosítani kell a nevelőszülők és a gyermekek külön szobában való elhelyezését, ahol a gyermekek személyes  élettere  legalább  6  m2  legyen.  A  lakásnak  a  mindennapi  életvitelhez  szükséges bútorokkal, berendezési tárgyakkal, eszközökkel felszereltnek kell lennie. Nem érheti a gondozott gyermeket hátrány a családban nevelkedő más gyermek elhelyezéséhez és ellátásához viszonyítva. Egy szobában legfeljebb 4 gyermek helyezhető el. Ettől a gyermek érdekében el lehet térni.

 

Ha a nevelőszülői hálózatot működtető az utógondozói ellátásban részesülő fiatal-felnőtt számára külső férőhelyen biztosít lakhatást, akkor a PGYSZ vezetője lakásbérleti szerződést köt az ingatlan tulajdonosával. A külső férőhelynek száraznak, világosnak, jól fűthetőnek kell lennie, és rendelkeznie kell a mindennapi életvitelhez szükséges alapvető berendezési, valamint használati tárgyakkal. A minimálisan biztosítandó lakóterület-igény, fiatal-felnőttenként legalább 6 m2 kell lennie.

Utógondozói ellátás előkészítése és menete nevelőszülőnél biztosított férőhelyen Az előkészítés menete

A fiatal nagykorúvá válása előtt 3 hónappal szakmai egyeztetést tartunk azt utógondozói ellátás feltételeiről, a felterjesztés menetéről. Résztvevők: a nevelőszülői tanácsadó, a fiatal és a nevelőszülő, valamint a gyermekvédelmi gyám.

Ha a fiatal jogosult az ellátásra és a nevelőszülőjénél kéri annak igénybevételét, akkor a nevelőszülői tanácsadó tájékoztatja a szükséges dokumentumok beszerzéséről. A nevelőszülői tanácsadó a felterjesztéshez szükséges dokumentumokat előkészíti, mint:

  • befogadó nyilatkozat,
  • a fiatal kérelme,
  • a fiatal helyzetéről szóló igazolás (pl. iskolalátogatási igazolás, munkáltatói igazolás, ),
  • a gyám javaslata,
  • a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felterjesztése, amely tartalmazza a javasolt utógondozó személyét

 

Az ellátás elrendeléséhez kapcsolódó ügyintézés

A gyámhivatal a benyújtott dokumentumok alapján meghozza határozatát az utógondozói ellátásról, és értesíti az összes érintettet a határozat tartalmáról. Az utógondozói ellátást elrendelő határozat átvétele és a nevelőszülőtől kapott tájékoztatás után a PGYSZ gyermekvédelmi ügyintézője utógondozó befogadási értesítést küld a területi gyermekvédelmi szakszolgálat nyilvántartási osztálya és a gyámhivatal számára.

 

A gyermekvédelmi szolgálat szakmai csapata – különösen a nevelőszülői tanácsadó:

  • Előkészíti a háromoldalú megállapodást.
  • Begyűjti a térítési díj megállapításához szükséges

 

  • Elkészíti a személyi térítési díj összegéről szóló értesítést, és azt átveteti a

 

A fiatal:

  • Aláírásával nyilatkozik a háromoldalú megállapodásban foglaltak elfogadásáról.
  • A személyi térítési díj megállapításához beszerzi a szükséges igazolásokat.
  • Kitölti a jövedelemnyilatkozatot.

 

A nevelőszülő, mint befogadó:

  • Nevelőszülői tanácsadóján      (ill.    PGYSZ    ügyintézőjén)      keresztül      tájékoztatja      a    területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, és a gyámhivatalt a fiatal befogadásáról.
  • Közreműködik az együttélés szabályainak közös kialakításában.
  • Aláírásával nyilatkozik a háromoldalú megállapodásban foglaltak elfogadásáról.

 

Az utógondozás menete

A nevelőszülői tanácsadó, mint utógondozó feladata:

  • Havonta meglátogatja az utógondozottat, és hetente fogadóórát biztosít.
  • Életvezetési tanácsokkal segíti a fiatal önálló életkezdését.
  • Évente, szükség szerint tájékoztatja a gyámhivatalt az utógondozói ellátás eredményességéről és a fiatal együttműködéséről.
  • Segítséget nyújt az otthonteremtési támogatás igényléséhez, a szükséges iratok beszerzéséhez.

 

A fiatal feladata:

  • Együttműködik befogadójával és utógondozójával.
  • Betartja az együttélés szabályait, a háromoldalú megállapodásban
  • Tanulmányait legjobb tudása szerint
  • 15 napon belül jelenti utógondozójának, ha életkörülményeiben olyan változás állt be, amely az ellátás módosítását vonhatja maga után, vagy ha az utógondozói ellátást nem kívánja igénybe
  • Időben befizeti a megállapított személyi térítési díjat.
  • Takarékoskodik önálló életkezdésének elősegítése érdekében.

 

A nevelőszülő, mint befogadó feladata:

  • Teljes körű, szükség szerinti utógondozói ellátást biztosít a fiatalnak.
  • Segíti önálló életkezdését, a megfelelő iskola, munkahely kiválasztását.
  • 15 napon belül jelenti a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felé, ha az utógondozott életkörülményeiben olyan változás állt be, amely az ellátás módosítását vonhatja maga után, vagy ha a fiatal az utógondozói ellátást nem veszi igénybe.
  • Jelzi, ha az utógondozott elfogadhatatlan magatartást tanúsít, megsérti az együttélés szabályait.

 

Nevelőszülői keretek közötti utógondozói ellátás biztosítása során együttműködő szakemberek feladatai

Nevelőszülői hálózat szakmai csapatának feladatai:

  • problémamegoldó esetmegbeszélés, munkaértekezlet tartása,
  • utógondozói ellátottak életét érintő problémák felvetése,
  • dokumentációk időszakos ellenőrzése,
  • információk biztosítása pályázati lehetőségekről, különféle csoportfoglalkozásokról, szabadidős programokról.

 

Nevelőszülői tanácsadó, mint utógondozó feladatai:

 

  • életvezetési tanácsokkal segíti a fiatal önálló életkezdését,
  • segítséget nyújt az otthonteremtési támogatás igényléséhez, a szükséges iratok beszerzéséhez.

 

Nevelőszülő, mint ellátást nyújtó feladatai:

  • Teljes körű utógondozói ellátást biztosít a
  • A gyámhivatal határozatában foglaltaknak megfelelően – biztosítja, hogy a gondozott gyermek kapcsolatot tarthasson a hozzátartozóival, ennek érdekében felkészíti a velük való találkozásra, és biztosítja a megjelölt helyen és időben történő megjelenését. A nevelőszülő saját háztartásában, a gondozás helyén is biztosíthatja a gyermek meglátogatásának lehetőségét.

 

A PGYSZ további feladatai:

  • gondozási nap nyilvántartása,
  • iratok iktatása, kezelése, rendezése,
  • információk nyújtása, igazolások kiadása,
  • szakemberek biztosítása a segítő folyamatban, mint: jogász, ügyvéd, pszichológus, pszichiáter.

 

Gyámhivatal fő feladatai:

  • határozathozatal az ellátás idejéről és mértékéről,
  • érintettek értesítése a határozat tartalmáról.
  • az ellátás jogszerűségének félévente történő ellenőrzése,
  • ellátás módosítása, megszüntetése,
  • otthonteremtési támogatásról való döntés, a támogatás jogszerű felhasználásának ellenőrzése.
  • Utógondozói jelentések befogadás

 

Együttműködő szervezetek köre:

  • munkaügyi központ,
  • egészségügyi alap- és szakellátás intézményei, szolgáltatói,
  • oktatási intézmények,
  • szociális alap- és szakellátás intézményei, szolgáltatói,
  • civil szervezet, egyházi karitatív szervezetek, a MPE gyülekezetei

 

 

Utógondozói ellátás külső férőhelyen

 

Az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt számára külső férőhelyen biztosított lakhatás esetében a Pünkösdi Gyermekvédelmi Szakszolgálat vezetője lakásbérleti szerződést köt az ingatlan tulajdonosával. A külső férőhelynek száraznak, világosnak, jól fűthetőnek kell lennie, és rendelkeznie kell a mindennapi életvitelhez szükséges alapvető berendezési, valamint használati tárgyakkal. A minimálisan biztosítandó lakóterület-igény külső férőhely esetén fiatal felnőttenként 6 m2.

A férőhely elfoglalását megelőző egy hónap a fiatal-felnőtt és az utógondozó, valamint az ellátási hely működési sajátosságai megismerésének időszaka.

 

Az utógondozó feladatai ezen időszak alatt különösen:

  • A fiatal-felnőtt élethelyzetének megfelelően javaslatot tesz az ellátás mértékére, javaslatát a PGYSZ szakmai csapata elé
  • Javaslatot tesz  az  ellátásnyújtóval  kötött  szerződés  és  mellékletei  tartalmára,  részt  vesz  a megállapodás megkötésének előkészítésében

 

  • Előző gondozási helyről befogadott fiatal-felnőtt esetén egyezteti az előző gondozási hely utógondozójával az esedékes ellátmány megosztását. Teljes körű ellátás esetén az intézmények közötti megosztást tételesen egyeztetni
  • Előző gondozási helyén teljes körű ellátott esetében bekéri az előző gondozási helyen vezetett ruházati nyilvántartás-karton, zsebpénz nyilvántartás hiteles másolatát.
  • Beszerzi a fiatal-felnőtt jövedelemnyilatkozatát, eljuttatja az intézmény vezetőjéhez a térítési díj megállapítása céljából.
  • A térítési díj megállapítása az intézményi Térítési díj Szabályzatban rögzítettek szerint történik.
  • A térítési díj megállapodását követően – a fiatal felnőttel közösen – elkészíti az egyéni együttműködési megállapodás tervezetét, és legkésőbb a próbaidő lejártáig a gyermekvédelmi szolgálat (PGySz) szakmai csapata elé

 

Utógondozás

 

A   személyes    gondoskodást      nyújtó     gyermekjóléti,      gyermekvédelmi      intézmények,      valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet alapján Az utógondozást a gyámhivatal határozata alapján a nevelésbe vétel megszűnését követően a fiatal- felnőtt családjába való sikeres visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését a Gyvt. 5. § zs) pontja szerinti utógondozással kell segíteni.

 

A gondozás folyamatosságának biztosítása érdekében a korábban nevelésbe vett gyermekkel, illetve fiatal felnőttel (a továbbiakban együtt: utógondozott) kapcsolatos család-, illetve utógondozási feladatokat lehetőség szerint ugyanannak a szakembernek (a továbbiakban: utógondozó) kell ellátnia.

 

Az utógondozási feladatok a nevelőszülői hálózatnál fennálló, felsőfokú képesítéshez kötött szakmai munkakörben láthatók el. A Gyvt. 92. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti utógondozási feladatokat ellátó személy e tevékenységét egyidejűleg legfeljebb öt fiatal-felnőtt vonatkozásában végezheti.

 

Az utógondozás során az utógondozó együttműködik az utógondozott lakóhelye szerinti család- és gyermekjóléti központtal, továbbá felkutatja és lehetőség szerint bevonja az utógondozásba azokat a civil szervezeteket, vallási közösségeket és önkéntes segítőket, amelyek, illetve akik az utógondozottat segíteni tudják.

 

Az utógondozó feladatai különösen, ha az utógondozott visszakerül a családjába vagy önálló életet kezd

  1. aa) a hazakerülést követően figyelemmel kíséri, illetve segíti az utógondozottnak a családjába való beilleszkedését,
  2. ab) segítséget nyújt önálló életvitelének kialakításához, kiemelten kezelve az önálló lakhatásának megoldását,
  3. ac) segíti az utógondozottat a képességeinek, tehetségének megfelelő köznevelési, felsőoktatási, felnőttképzési intézmény vagy munkahely kiválasztásában, keresésében, valamint a tanulmányok végzésével és a munkahelykereséssel kapcsolatos teendők intézésében,
  4. ad) a jogszabályok által biztosított támogatási lehetőségek ismertetésével segíti a fiatalt szociális gondjai megoldásában,
  5. ae) tanácsot ad, segítséget nyújt az utógondozottnak konfliktushelyzetei megoldásához,
  6. af) szükség szerinti rendszerességgel – de legalább havonta egyszer – felkeresi az utógondozottat, és tájékozódik az utógondozott körülményeinek és életvezetésének alakulásáról,
  7. ag) legalább heti  egy fogadónapon  lehetőséget  biztosít  arra,  hogy  az  utógondozott  problémái

 

megbeszélésére felkereshesse,

  1. ah) a 149/1997. (IX. ) Korm. rendelet (Gyer.) 121. § (2) bekezdés b) pontja szerint tájékoztatást ad a gyámhivatalnak az utógondozás eredményéről.

 

Ha az utógondozott utógondozói ellátásban részesül,

  1. ba) segítséget nyújt az utógondozott továbbtanulási, munkavállalási, életviteli problémái megoldásához,
  2. bb) tanácsot ad munkahelyi, partnerkapcsolati és esetleges konfliktushelyzetei megoldásához, jövedelme beosztásához,
  3. bc) a jogszabályok által biztosított támogatási lehetőségek ismertetésével segíti a fiatalt szociális gondjai megoldásában, kiemelten kezelve önálló lakhatásának megoldását.

 

 

A tanulmányokat folytató fiatal-felnőttekkel való együttműködés

 

A gyermekvédelmi szakellátásban önjogúvá váló fiatalok iskolai pályafutásukat tekintve korosztályukhoz képest jelentős lemaradást mutatnak, mind a korosztályi átlagnak megfelelő iskolai végzettség, mind pedig folyó tanulmányok sikeressége szempontjából.

A pályaismeret, pályaorientáció kérdésében – a szakellátásba kerülést megelőző veszélyeztetettségük, és intézményi szocializációjuk következtében is – ismereteik hiányosak, adott esetben irreálisak, pályaválasztásuk az esetek jelentős részében nem kellően megalapozott, kevésbé szolgálja a munkaerő-piaci beválást megalapozó, hosszútávon az önálló életvitelt elősegítő jövedelem eléréséhez szükséges iskolai végzettség megszerzését.

Az a fiatal-felnőtt, aki a Gyermekvédelmi törvény. 93. § (1) bek. b. pontja alapján veszi igénybe az utógondozói ellátást, iskoláztatáshoz kapcsolódó élethelyzetük alapján, és a pályaválasztás folyamatát tekintve, szinte kivétel nélkül aktív és hatékony segítségre szorul.

Ezekkel a fiatalokkal történő utógondozói tevékenység szempontjából az alábbi jellemző alcsoportokat célszerű megkülönböztetni:

  • alapfokú tanulmányaikat éppen befejezők, a szakmaszerző képzések felkészítő/felzárkóztató évfolyamaikra (9.-10.) osztály járnak, a tényleges pályaválasztás előtt, vagy annak folyamatában állnak,
  • az elsődleges pályaválasztási folyamat lezárult, a közoktatási rendszerben első szakmaszerző képzésben tanulnak,
  • érettségit (is) adó képzésben tanulnak, pályaválasztásuk a képzés folyamán módosulhat,
  • pályamódosítók: meglévő végzettségükkel elégedetlenek, és/vagy a megszerzett képesítés nem biztosít érvényesülési lehetőséget a munkaerő-piacon,
  • felsőfokú képzésben, nappali tagozaton tanulmányokat folytatók, a pályaválasztás folyamata lezártnak tekinthető.

 

A fenti, jellemző csoportokon belül a közoktatási rendszerben érvényesíthető, speciális nevelési igénnyel (továbbiakban: SNI) rendelkezőkkel való utógondozói együttműködés további speciális szempontok érvényesítését teszi szükségessé.

A nappali tagozatos tanulói jogviszony fennállása esetében, minden csoportja jellemző utógondozói feladatok:

  • Hatékony szakmaközi együttműködés kialakítása a képzőintézmény szakembereivel, elsősorban az osztályfőnökkel, amennyiben lehetséges az iskolai szociális munkással, gyermekvédelmi felelőssel.
  • A tanulói/hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó pénzbeli és természetbeni támogatások igénybe vételéhez szükséges  összes  körülmény,  tény  feltérképezése,  hatékony  segítségnyújtás  a  fiatal- felnőttnek, hogy a számára biztosítható támogatásokhoz időben, önjogúan hozzájusson (pl.: családi

 

34

 

pótlék, árvaellátás, ösztöndíj, ingyenes tankönyvtámogatás, étkezési kedvezmény, tanulási/számonkérési könnyítések, szakképzés esetében a tanulói szerződés, továbbá a 2012. évi I. Munka Törvénykönyve által biztosított támogatási formák, kedvezmények).

  • A fiatal-felnőtt jövedelemnyilatkozata alapján – fentieket is tartalmazó
  • összes jövedelem ésszerű felhasználásában való tanácsadás, támogatás.
  • A fiatal-felnőtt egyéni tanulási stílusának megismerése, ennek alapján hatékony, egyéni tanulási stratégia kialakításában való közreműködés, szükség esetén külső szakemberek bevonásával.
  • A fiatal-felnőtt saját tanulmányi előmeneteléért, iskolai sikerességéért, tanulmányi kötelezettség teljesítéséért való egyéni felelősségének elmélyítése, az egyéni felelősségből következő tevékenységek megjelenítése, a tevékenység elmulasztása következményeinek megjelenítése és visszatükrözése.
  • A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos felelős egyéni döntések meghozatalának elősegítése, a döntések rövid/közép/hosszú távú következményeinek felismertetése.
  • A fiatal-felnőtt saját anyagi erőforrásainak bevonása a tanulmányok folytatásának költségeibe, a fokozatosság elvét követve.
  • Az SNI önjogúként való érvényesíthetőségének feltérképezése, a felülvizsgálatot célzó szakértői vizsgálat megszervezésében való részvétel támogatása és segítése, szükség szerint külső szakember, vagy ha a fiatal-felnőtt a közoktatás rendszerének pedagógiai szakszolgálatának igénybevételére nem jogosult, külső szakértő bevonásával.
  • A tanulói/hallgatói jogviszony működtetésével párhuzamosan elengedhetetlen, hogy a fiatal- felnőtt még az ellátás idején belül munkavállalói tapasztalatokat is szerezzen, amennyiben nem szerez végzettséget életéve betöltése előtt. A munkavállalás lehetőségeinek feltárása, a foglakoztatás elősegítése, a munkatapasztalatok feldolgozásának támogatása kiemelt feladat.

 

Az alcsoportok jellemzőiből adódó utógondozói feladatok:

  • Az elsődleges pályaválasztás előtt, vagy annak folyamatában állók, számottevően „túlkorosak”, iskolai pályafutásuk eddig jelentős kudarcokkal terhelt, tanulási motivációjuk Pályaismeretük bővítése, reális pályaválasztásuk elősegítése kiemelt feladat, a tanulási motiváció folyamatos erősítése mellett. Pályaválasztási szakemberrel való együttműködés a legtöbb esetben indokolt. A hátrányt kompenzáló, alternatív pedagógiai módszerekkel oktató, esélyt adó iskolák feltérképezésében való segítségnyújtás, támogatás elengedhetetlen.
  • A szakképzésben résztvevők esetében kiemelt feladat a munkatapasztalatokat, gyakorlati képzést biztosító gyakorlati hellyel való célzott együttműködés, szükség esetén a gyakorlati hely kiválasztásának elősegítése, a gyakorlati hely módosításakor a lehetséges gyakorlati helyek feltérképezésében nyújtott támogatás. A gyakorlati képzést biztosítóval kötött tanulószerződés a munkavállalás előkészítése. Célzottan fontos, a gyakorlati oktatás során a tanulót megillető jogok és kötelezettségek értelmezésében nyújtott segítség és támogatás, a szerződés tartalmán keresztül.
  • Az érettségire való felkészülés mellett kiemelt feladat a további életpálya, illetve érettségit követő pályaválasztásra történő felkészítés: érettségire épülő szakképesítés megszerzésére irányuló további tanulói jogviszony létesítése, illetve felsőfokú tanulmányok folytatására történő felkészítés, tehetséggondozás. A gimnáziumi életvilágba történő beilleszkedés elősegítése, az esetleges szocializációs hátrányokból adódó konfliktusforrások azonosítása, kezelésükre megfelelő stratégiák kidolgozása. A tanulási motiváció, egyéni képességeknek megfelelő tanulási sikeresség erősítése érdekében célszerű az iskolai sikerességre épülő pályázati lehetőségek (pl.: tanulmányi ösztöndíj pályázatok) feltérképezése és mobilizálása.
  • Pályamódosítás esetében a módosítás lehetőségét erősen determinálja a fiatal-felnőtt életkora, az utógondozói ellátás igénybevehetőségének feltétele, hogy a módosítás a közoktatási rendszeren belüli képzési lehetőségek igénybevételével történjék. Kiemelt feladat a pályamódosítás (második szakképesítés) pénzügyi forrásainak feltérképezése egyrészt a fiatal saját forrásain belül, másrészt a

 

pályázható erőforrások vonatkozásában. Az elsődleges pályaválasztási kudarc okainak, tanulságainak megjelenítése, az önbizalom erősítése, a képessé tevés a változtatásra alapvető fontosságú az újabb képzés sikeressége érdekében.

  • Hallgatói jogviszonnyal rendelkezők esetében elengedhetetlen az intézményes ellátásról való mielőbbi leválás elősegítése, akkor is, ha ezen élethelyzet alapján jogosult a fiatal-felnőtt a leghosszabb ideig (25 éves korig) az ellátásra. A maximálisan kihasznált ellátási idő alatt célszerű mielőbb az ellátást külső helyszínen, kollégiumi férőhelyen biztosítani. Kiemelt annak elősegítése, hogy a fiatal-felnőtt az egyetemi/főiskolai szubkultúrát mielőbb magáénak tekintse, kortárskapcsolatai ellátórendszeren belüli túlsúlya – adott esetben kizárólagossága – lazuljon, illetve átstrukturálódjon. Az utógondozónak szoros együttműködést kell kiépíteni a Hallgatói Önkormányzatokon belül működtetett kortárssegítő (mentor) Az internetalapú információgyűjtés és tanulási stratégia kialakításának elősegítése

 

elengedhetetlen. A hallgatói jogviszony egyértelműen az önjogúságra és a tanulmányokért vállalt egyéni felelősségre épít. A saját tanulmányok szervezése, az idő hatékony strukturálása, a kreditrendszeren belüli reális teljesítmény-vállalás támogatása, elősegítése kiemelt feladat.

 

 

Önálló létfenntartásukat biztosítani nem tudó (dolgozó és munkát kereső) fiatal-felnőttekkel való együttműködés

 

A munkanélküli utógondozói ellátottak önálló életlehetősége és az ezzel járó felnőtté válása, valamint az ehhez kapcsolódó társadalmi státuszuk átalakulása válik nehézzé a munkanélküliség miatt. Az utógondozói ellátottak a munka világába történő eredményes integrálása létfontosságú a fiatalok, valamint saját életük, egészségük és jóllétük alakulásának szempontjából.

A fiatal-felnőttek helyzetét nehezíti, hogy az iskolai képzések általában nem veszik figyelembe a munkaerőpiac igényeit. Ellátásuk megítélése így a munkaügyi központok szolgáltatásaihoz kapcsolódik. A kínált átképzések lehetőséget biztosítanak arra, hogy a munkaerőpiac igényekhez, a konkrét kereslethez igazítsák a fiatalok képzettségét, ám a jelenlegi gazdasági környezetben pontosan kijelölni, meghatározni a valós irányt nagyon nehéz. Erre a tényre különös gondot kell fordítani, mert nincs annál ártalmasabb hatású átképzés, mint az, amit nem követ elhelyezkedési lehetőség. A fiatalokat – ha nem találnak tartósan munkát –, azon kívül, hogy tartósan alacsonyabb jövedelemből kell megélniük, különféle szociális és pszichológiai ártalmak is érhetik.

Az utógondozónak ezért tevékenységét toleránsan, rugalmasan, lehetőség szerint bürokráciamentesen és következetesen kell végeznie. Ezt a következetességet a gondozási szerződésben foglaltak irányítják.

A gondozási szerződést minden esetben az utógondozott és gondozója köti úgy, hogy a munkavégzéssel kapcsolatos képességek, készségek, érdeklődési körök, értékek feltérképezése után, meghatározható legyen egy „célállás”.

Az utógondozás alatt az utógondozó összegyűjti és megismerteti a fiatallal az állásinformációs forrásokat, a munkáltatók alkalmazási eljárásait, segít az ehhez kapcsolódó önéletrajz és kísérőlevél elkészítésében és a telefonálási technikák elsajátításában.

Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az utógondozói ellátott felkészült legyen egy esetleges tájékozódó  beszélgetésre és  munkafelvételi interjúra. Az utógondozó tevékenységének jelentős részét alkotja a személyre szabott tanácsadás, melynek célja az állásmegtartás.

Az utógondozói ellátottak körében gyakori a nem hivatalos munka- megállapodás, így az ő esetükben szintén a munkaügyi központtal való együttműködés lehet a beutalás indoka. A munkaügyi központtal való kooperáció célja lehet, hogy a fiatal „kifehérítse‖ jövedelemszerző tevékenységét. A folyamat eredményeként megszűnhetnek a fiatalok egzisztenciáját veszélyeztető

 

ideiglenes idénymunkák, a rossz foglalkoztatási feltételek, – ideértve a fiatalok munkahelyi biztonságát és egészségvédelmét is – a túlságosan megterhelő fizikai munkák, valamint az ezekhez kapcsolódó alacsony és kalkulálhatatlan jövedelmek.

A leírtak mellett pozitívumokat is említhetünk, hiszen az ellátott fiatalnak jövedelme van, mely beosztható, így egy más életminőségben tudja szervezni életét, mint jövedelem nélküli társa.

Az utógondozott keresményének célszerű beosztását, jogos igényeinek kielégítését és az ésszerű előtakarékosság beosztását, valamint a jövedelmező, célorientált megtakarítási forma közösen kialakított rendszerét szintén az egyéni gondozási szerződésben szükséges rögzíteni.

Alapvető, hogy a fiatal-felnőtt ne kényszerként, hanem eszközként tekintsen erre a tevékenységre. Az alacsony jövedelmű munkavállaló fiatal-felnőttel való együttműködés elsősorban arra kell, irányuljon, hogy ellátása végén a fiatal-felnőttet tartós lakhatáshoz tudjuk segíteni. A megszerezhető lakhatási  formák  változatosak  lehetnek,  de  mindig  figyelembe  kell  venni  a  fiatal  igényeit, képességeit  és  valós  lehetőségeit.  Az  önálló  lakhatás  megvalósítását  nagyban  segítheti  az otthonteremtési támogatásból szerzett forrás felhasználása, de nem szabad elfelejteni, hogy a fiatal- felnőtt ekkora összeggel a későbbiek során általában többször nem gazdálkodhat. Ebből adódóan, az utógondozó felelőssége óriási.

 

Összefoglalva az utógondozónak az alábbi tevékenységekkel kell segítenie a fiatal-felnőtt munkába állásához, valamint munkahelyének megtartásához:

 

  • Pénzkeresési tevékenységek ösztönzésén túl, át kell adni olyan ismereteket, melyek a munkahelykereséshez szükségesek, így:

o információk munkanélküliség esetén az egyes igénybe vehető támogatási formákról és azok igénylésének módjáról,

o a fiatal-felnőttek számára speciális segítség nyújtása (pl. önéletrajz megírása, állásinterjún történő viselkedés, öltözködés, személyes higiéné stb.),

o információnyújtás az adott megye, a főváros munkaerő-piaci helyzetéről,

  • a munkahelykereséshez szükséges készségek elsajátításához külső szolgáltatók, szervezetek programjainak felkutatása, és az ellátott számára elérhetővé tétele,
  • a lehetőségek felmérésében való segítségnyújtás (készségekhez, végzettségéhez igazodóan). Ennek keretében az iskolarendszerű átképzések felkutatása a nemzeti köznevelésről évi CXC. törvény szellemében.

 

  • Munkavállaló fiatal esetében azokat a készségeket kell átadni, melyek segítik: o a pénzkezelést, pénzbeosztást,

o a túlélési stratégiák elsajátítását,

  • a napi életvezetés és a jövőbeli tervezés szintjén a feltételességből/ideiglenességből (egzisztenciális bizonytalanságból) adódó következményekkel való számolást,

o az állampolgári kötelezettségek teljesítését (pl.: adóbevallás készítése).

 

Fontos hangsúlyozni, hogy a nagykorúak támogatása az önrendelkezésre épül, melynek keretében információt, támaszt, környezetet kell biztosítani, de az ellátás az önrendelkezést, annak megélését nem veheti el a fiatal felnőttől. Mindezen tapasztalatok figyelembe vételével kerültek összegyűjtésre a fejlesztendő kompetenciák.

 

Fejlesztendő készségek:

  • Mindennapi praktikumhoz kötődő tudások:

o háztartási gépek alapvető működésének megismertetése és azok kezelése készség szintjén, o feladatellátás ésszerűsítése (háztartási gépek gazdaságos használata),

o bevásárlás ésszerűsítése (mit, mennyiért),

 

o ételkészítés,

  • széles repertoár nyújtása a háztartási tevékenységekhez (egyes tevékenységeket mivel lehet kiváltani).
  • Személyes higiéné:

o tisztálkodási szokások, tisztasági szerek beszerzése és azok funkciói, személyes környezet tisztán tartása.

  • Saját test ismerete:

o biológiai funkciók kielégítése,

o szexualitás kezelése, fogamzásgátlás módszereinek ismerete, használata.

  • Egészségmegőrzés

o egészséges életmód, betegség idején gyógyszerek adekvát használata

  • Érdekérvényesítő képesség.
  • Felelősségérzet kialakítása – felelősség önmagáért, másokért (érzelmi élet felvállalása, érzelmi és anyagi felelősségvállalás a párkapcsolatban, szülő-gyermek viszonyban). Annak a megtanulása, hogy a döntéseknek és cselekedetnek következményei vannak, melyekkel számolni kell, szemben a nagykorúság előtti időszakkal.
  • Emberi értékek közvetítése által saját személyiség fejlesztése.
  • Társadalmi együttélés szabályainak elfogadása – abból kiindulva, hogy a felnőttként megélt társadalmi együttélési szabályok visszatükrözése védett környezetben az utógondozói ellátás, fontos az együttélés szabályainak konszenzussal való kialakítása.
  • Megoldási stratégiák kialakítása a „megúszási stratégiák‖ helyett, fontos, hogy a fiatal felnőtt a problémáit felnőttként oldja
  • Kulcskompetenciák fejlesztése (írás, olvasás, szövegértés).
  • Hivatalos ügyek intézése, tájékozódás:
  • csekkek befizetése, adatlapok kitöltése, ügyintézés, információszerzés, Internet használata, önéletrajz készítése.
  • Pénzbeosztás, pénzügyek intézése:
  • ésszerű előtakarékosság, anyagi felelősségvállalás, havi szintű pénzbeosztás, mindazon tevékenységek támogatása, amelyek – akár a megtakarítás terhére – mennyiségi és minőségi információhoz juttatják a fiatalt, lehetőséget adnak a kapcsolatteremtésre és a folyamatos kapcsolatápolásra, örömforrást jelentenek, hosszú távú mobilitást alapoznak meg (pl. személyi számítógép, laptop, mobiltelefon vásárlása, jogosítvány megszerzése).

 

 

Otthonteremtési támogatással kapcsolatos utógondozói feladatok

 

Az otthonteremtési támogatás igénybevétele

A fiatal felnőttek lakáshoz jutása komoly nehézségekbe ütközik. Az otthonteremtési támogatás összege más források igénybevétele nélkül nem elégséges ahhoz, hogy egy városi lakást vásárolhasson magának a fiatal felnőtt. A kisebb településeken megvásárolt ingatlanok esetében a munkába állás nehézségeivel kell megküzdeni a volt gondozottaknak.

A gyermekvédelmi gondoskodásban felnőtt fiatalok az önálló lakhatásuk megteremtéséhez elméletileg jelentős pénzbeli támogatásban részesülnek, a gyakorlatban azonban a szabályozás, a magas lakásárak és lakhatási költségek miatt ez az esetek többségében nem jelent tényleges segítséget, jelentős összegű megtakarítás nélkül nem használható fel hatékonyan. A pénzbeli támogatás önmagában, az önértékelési, életvezetési, kommunikációs problémák, instabil munkaerő- piaci pozíció, alacsony iskolai végzettség megléte mellett nem elégséges eszköz a társadalomba való sikeres integrációhoz.

Az otthonteremtési támogatás elősegíti a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek

 

lakáshoz jutását, tartós lakhatásának megoldását. A támogatásra való jogosultságot és annak mértékét, a felhasználási lehetőségeket, az együttműködési és elszámolási kötelezettségeket a Gyermekvédelmi törvény szabályozza. A támogatás összege függ a gondozásban eltöltött évektől és a jogosult vagyoni helyzetétől. A szabályozás fontos része, hogy a fiatalnak az otthonteremtési támogatás felhasználása során az utógondozójával együttműködési kötelezettsége van. Ha a fiatal felnőtt nem áll utógondozás vagy utógondozói ellátás alatt, az illetékes gyámhivatal a lakóhelye szerinti területi gyermekvédelmi szakszolgálat utógondozóját jelöli ki számára. Otthonteremtési támogatás iránti kérelmét a fiatal felnőtt a lakóhelye szerinti illetékes gyámhivatalhoz nyújthatja be. A jogosultság és a mérték megállapításához szükséges alapvető iratok: igazolás a gondozásban eltöltött időről, jegyzőkönyv a végszámadásról, határozat az önjogúvá válásról.

A gyámhivatal az otthonteremtési támogatásról szóló határozatában jóváhagyja (vagy elutasítja) az otthonteremtési támogatás iránti kérelemben megjelölt célt és pénzfelhasználási tervet, rendelkezik a támogatás összegéről és az igénybevétel módjáról. A hivatal kötelezi a fiatalt és az utógondozót az együttműködésre, megállapítja az igénybe vett összegről történő elszámolás feltételeit és határidejét, figyelmezteti a fiatal felnőttet a rosszhiszemű igénybevétel jogkövetkezményére, esetenként kötelezheti az ellátás visszafizetésére.

 

 

Az otthonteremtési támogatás felhasználási lehetőségei:

 

  1. bérleti díjra való felhasználás

A bérleti díjra való felhasználás akkor előnyös, ha a fiatal alacsony összegű támogatásra jogosult, a mai piaci árak, és hitelfeltételek mellett nem tudja lakásvásárlásra felhasználni a támogatás összegét, azonban rendszeres jövedelme terhére a lakásfenntartás költségeit biztosítani tudja. Adott esetben az utógondozónak és a fiatalnak hosszú távú együttműködésre kell felkészülnie, ugyanis az elszámolás határideje – ha nem egyösszegű a bérlői jogviszony megvásárlása – az utolsó részlet kifizetését követő hónap utolsó napja.

 

  1. tulajdonszerzés

A fiatal felnőttek otthonteremtési támogatása az esetek többségében nem fedezi a saját ingatlanhoz jutás költségeit. Amennyiben az összeg fedezi a fiatal lakáshoz jutását, akkor ez általában olyan településen lehetséges, ahol a fiatal nem talál munkalehetőséget, tehát az önálló életvitel kialakítása nehézségekbe ütközik.

 

  1. felújításra való felhasználás

Részletes pénzfelhasználási tervezetet kell benyújtani az elvégzendő munkálatokról és anyagszükségletről. Célszerű felvenni a kapcsolatot egy építési vállalkozóval, előszerződést kötni, árajánlatot kérni, megállapodni a munkák elvégzésének határidejéről, rögzíteni az együttműködési feltételeket és kötelezettségeket. Fel kell hívni a kivitelező figyelmét, hogy az elvégzett munkálatokról és anyagokról számlát kell kiállítania. Elszámoláskor utógondozói feladat a helyszíni szemle végzése és a gyámhivatal tájékoztatása. Erre a felhasználási módra kevesen kérnek támogatást, melynek oka, hogy a fiatalok többsége nem rendelkezik lakástulajdonnal, tulajdonrésszel, vagy önkormányzati bérlői jogviszonnyal.

Budapesten és vidéken is megjelennek időnként olyan lakáspályázatok, ahol gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek is indulhatnak, ezek száma viszont az igényekhez képest nagyon csekély.

 

  1. lakás-előtakarékosság

Erre a célra a támogatást általában azok a fiatalok kérték, akik alacsony összegű támogatásra jogosultak, vagy a határidő előtt közvetlenül adták be kérelmüket, esetleg hosszú távon így látják

 

megvalósíthatónak a lakásvásárlást. A lakás-előtakarékosság olyan államilag támogatott megtakarítási forma, amely havi rendszeres befizetés mellett a megtakarítási időszak végén kedvezményes hitellehetőséget is biztosít. Így a lakással kapcsolatos tervek megvalósítására nagyobb pénzügyi keret áll a későbbiekben rendelkezésre. A lakossági folyószámla, valamint a lakáskassza számla a fiatal beleegyezésével és gyámhivatali határozattal megerősítve zárolásra kerül a futamidő végéig. Ebben az esetben is az együttműködés 1 évnél hosszabb távú, az elszámolás jogszabályban rögzített határideje az utolsó részlet törlesztését követő hónap utolsó napja.

 

  1. szociális szakellátás keretében működő bentlakásos intézménybe fizetendő egyszeri hozzájárulás Önálló életvitelre hosszútávon nem alkalmas fiatal felnőtt indokolt esetében lehetőség van a tartós elhelyezést biztosító     intézmény   igénybevételét                     biztosító     egyszeri      hozzájárulás      egyösszegű kifizetésére, az otthonteremtési támogatás terhére. Az ilyen típusú ellátásra jogosult fiatal felnőttek önjogú vagyon- és pénzfelhasználása akadályozott, az esetek többségében egy/több, vagy akár az összes  ügycsoportra  tekintettel  cselekvőképességet  korlátozó/kizáró  gondnokság  alatt  állnak. kirendelt

 

13.   Szakmai és irányítási feladatok a nevelőszülői hálózatban

 

Főigazgató

 

  • A Fenntartó jóváhagyása mellett önállóan képviseli a nevelőszülői hálózatot, gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkájához a Területi igazgatók operatív segítséget nyújtanak.
  • Az Intézményi Tanács tagjaként, illetve önállóan dönt a működtetés, gazdálkodás és üzemeltetéssel kapcsolatos kérdésekben.
  • Közvetlenül irányítja, felügyeli és ellenőrzi a Területi igazgatók  munkáját,  és azon keresztül a szakmai vezetők területi tevékenységét, szakmai teljesítményét, munkájuk jogszabályi és etikai megfelelőségét.
  • Irányítja a Pünkösdi Gyermekvédelmi Szolgálat (PGYSZ) nyilvántartási és diszpécserszolgálatát.
  • Rendszerezi és elemzi a nevelőszülői hálózatra vonatkozó
  • Szervezi a nevelőszülői hálózat bővítését, kapcsolatot épít a Magyar Pünkösdi Egyház gyülekezeteivel, vezetésével, a társintézményekkel, önkormányzatokkal, a regionális és központi médiával.
  • Kapcsolatot tart a működtetést ellenőrző központi közigazgatási szervekkel, a szakmai szakfelügyeletet gyakorló módszertani intézményekkel.  Felelős az általuk megfogalmazott utasítások végrehajtásáért, betartásáért.
  • Elrendeli és felügyeli a Szakmai program, az SZMSZ, és további dokumentumok módosítását.

 

Területi igazgató

 

  • A nevelőszülői hálózat munkájához operatív segítséget nyújt, így különösen az adott terület működtetésének szakmai és gazdasági üzemeltetésével
  • Közvetlenül irányítja, felügyeli és ellenőrzi a szakmai vezetők területi tevékenységét, szakmai teljesítményét, munkájuk jogszabályi és etikai megfelelőségét,
  • Gyűjti, rendszerezi és nyilvántartja a nevelőszülői hálózatra vonatkozó adatokat,
  • Szervezi a nevelőszülői hálózat bővítését, kapcsolatot épít a területen működő gyülekezetekkel, társintézményekkel, önkormányzatokkal, helyi és regionális médiával.
  • Kapcsolatot tart a Pünkösdi Gyermekvédelmi Szolgálattal (PGYSZ), nyilvántartási és diszpécserszolgálati feladatokat ellátó munkatársaival,
  • Felelős a szakfelügyeletet gyakorló szervek által adott utasítások végrehajtásáért, jogszabályok megismeréséért, végrehajtásáért, betartásáért.
  • Javaslatot tesz az főigazgatónak a Szakmai program, az SZMSZ, és további dokumentumok módosítására.
  • A főigazgató eseti megbízása alapján képviseli az intézményt, eljár a nevelőszülői hálózatot érintő ügyekben.

 

Szakmai vezető

 

  • Közvetlenül irányítja,      felügyeli      és     ellenőrzi      a    nevelőszülői       tanácsadók      területi tevékenységét, szakmai teljesítményét, munkájuk jogszabályi és etikai megfelelőségét,
  • Ellenőrzi és leigazolja a nevelőszülői tanácsadók területi munkáját, feladatvégzését.
  • Gyűjti, rendszerezi és nyilvántartja a nevelőszülői hálózatra vonatkozó adatokat,
  • Szervezi (a  nevelőszülői  tanácsadók  közreműködésével)  a  nevelőszülői  hálózatot,  a

 

nevelőszülői kiválasztást, az alkalmasságra való felkészítést,

  • Kapcsolatot tart a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat gyermekvédelmi gyámi feladatokat ellátó munkatársaival.
  • Szervezi a nevelőszülők, nevelőszülői tanácsadók továbbképzését a területi igazgató irányításával,
  • Közös esetmegbeszélőket és egy-egy gyermek sorsát érintő kérdésekben esetkonferenciákat hív össze.
  • Koordinálja a hálózat munkatársai számára az esetmegbeszéléseket, szuper-víziókat.
  • Egy személyben felelős a területén folytatott szakmai munka jogszabályi keretek között történő végzéséért, a munkakörnyezet erkölcsi és etikai állapotáért,
  • Felelős az írásbeli dokumentáció hiteles, naprakész vezetéséért – a napi munka adminisztrálásáért,
  • Nyilvántartja a férőhelyeket, a nevelőszülők számát, a gyermeklétszámot.
  • Felelős a szakfelügyeletet gyakorló szervek által adott utasítások végrehajtásáért, jogszabályok megismeréséért, végrehajtásáért, betartásáért.
  • Részt vesz a Pünkösdi Gyermekvédelmi Szolgálattal (PGYSZ) vezetőségi értekezletein. Az elhangzottakról és a vezetőség döntéseiről munkatársait tájékoztatja, javaslatokat tehet, munkatársait képviselheti.
  • Segíti az intézmény területi igazgatójának vezetői munkáját a hálózat működtetésében, a változásokról, igényekről folyamatosan tájékoztatást ad számára.
  • Tevékenységét közvetlenül a területi igazgató alá rendelve végzi.

 

Nevelőszülői tanácsadó

 

A nevelőszülői tanácsadó feladata és felelőssége a legfontosabb jogszabályok és működési dokumentumok ismerete és a rá vonatkozó részek betartása. Heti 40 óra munkaidőben a feladatok ellátása. Adatvédelmi törvény betartása.

  • Környezettanulmány készítése a nevelőszülőnek jelentkező személy, személyek lakókörnyezetéről a 15/1998.( IV.30.) NM rendelet § (3) és a 105. § (2)-(3) bekezdése alapján, annak megállapítása érdekében, hogy a nevelőszülőnek jelentkező személy körülményei alkalmasak-e a gyermek fogadására, illetve a nevelőszülői ellátás működési engedélyének kiadásához. A nyomtatvány alapos, körültekintő kitöltése.
  • Részt vesz az Elhelyezési értekezleten.
  • A nevelőcsaládok rendszeres, szükség szerinti alkalommal de legalább 3 hetente történő meglátogatása. Tájékozódás a gondozott gyermek helyzetéről, fejlődéséről, a nevelőszülőnek a gyermek gondozásával kapcsolatos tapasztalatairól, esetleges problémáiról. Tájékozódás és ellenőrzés arra vonatkozóan, hogy a gyermek egyéni gondozási-nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés, tanulmányi szükségletei mennyire vannak az adott családban kielégítve különös figyelemmel a gyermek veszteségeinek feldolgozására, a fejlesztésre, tehetséggondozásra.
  • A tanácsadó ellenőrzi, hogy 15/(IV.30.) NM rendelet teljes körű ellátás részeként a nevelőcsalád biztosítja-e a gyermek számára az előírtakat: napi ötszöri étkezés, legalább 1 alkalommal meleg étel (életkortól függően, egészségügyi ellátástól függően), ruházatot és más egyebet az előírtak szerint.
  • Ellenőrzi a gyermek személyiségi jogainak tiszteletben tartását a nevelőcsaládban. A gyermek ismerje a gyermekjogi képviselő elérhetőségét, illetve a nevelőszülő A gyermek gondozásával kapcsolatban felmerülő problémák esetén a tanácsadó segítsen a szükséges szakemberek, szolgáltatások elérésében.
  • A tanácsadó      tájékozódik      a    gyermek      oktatási-nevelési       intézményében      a    gyermek

 

viselkedéséről, tanulmányi előmeneteléről. Közös megoldás keresése az adott intézmény szakembereivel a gyermek érdekében.

  • A tanácsadó kapcsolatot tart a társintézményekkel, hivatalokkal (Gyámhivatal, Gyermekjólét, Oktatási Intézmények, Egészségügyi Intézmények) a gyermek legoptimálisabb ellátásának érdekében.
  • Tájékoztatja a nevelőszülőt a munkájával kapcsolatban a Működtető által hozott változásokról.
  • Kapcsolatot tart és együttműködik a gyermekvédelmi gyámmal. Figyelemmel kíséri, hogy a gyermek lakcímének bejelentése a Gyámhivatali határozat szerint történik-e. Közgyógyellátási igazolvány, családi pótlék, árvaellátás rendben van-e.
  • Nyomon követi a gyermek és vér szerinti hozzátartozója közötti kapcsolattartást.
  • Feladata a Gyámhivatali határozat szerint előírt felügyelet biztosítása a felügyelt kapcsolattartások alkalmával.
  • Feladata a kapcsolattartási napló vezetése. A fővárosi hálózat területén a kapcsolattartási naplót a Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat épületében is vezetik, azon gyermekek esetében, akiknek a kapcsolattartása ott
  • A tanácsadó segíti a nevelőszülőt abban, hogy a gyermek vér szerinti hozzátartozóival minél rendszeresebben találkozhasson, a mielőbbi hazagondozás, a család újraegyesítése érdekében.
  • A tanácsadó előkészíti a nagykorúvá váló fiatal utógondozását, utógondozói ellátását és elküldi a Gyámhivatal felé a szükséges dokumentumokat (fiatal kérelme, iskolalátogatási igazolás, nevelőszülő befogadó nyilatkozat, tanácsadó javaslata és a területi igazgató javaslata)
  • Részt vesz a tanácsadó szakmai konferenciákon, továbbképzéseken szakmai fejlődése érdekében.
  • Évente statisztikát készít az előző évben történt változásokról saját területén.

 

A nevelőszülővel közösen végzendő szükséges adminisztrációs feladatok:

  • GH–1 Egyéni-gondozási nevelési terv közös elkészítése a gyermekkel, nevelőszülővel és lehetőség esetén a vér szerinti szülővel közösen.
  • GH–3 Helyzetértékelés közös elkészítése a gyermekkel és a nevelőszülővel, Féléves helyzetértékeléshez és Éves Felülvizsgálathoz.
  • Zsebpénznyilvántartás vezetése-ennek ellenőrzése a családnál.
  • A nevelési díj-ellátmány felhasználására vonatkozó Elszámolólap ellenőrzése a nevelőcsaládnál.
  • Ruházat nyilvántartási lap ellenőrzése a nevelőcsaládban
  • A gyermek első gondozási helyre történő kihelyezésekor szükséges Ruházati ellátmány igénylése, ennek számlákkal történő elszámoltatása.

 

További adminisztratív feladatok:

  • Befogadás -Távozás adatlap készítése változás esetén
  • Jelenléti ív naprakész vezetése
  • Tevékenységi napló vezetése
  • Különleges szükségletű gyermekek nyilvántartása
  • Látogatási Mátrix
  • Gondozási hely változtatása esetén Adatlap kitöltése
  • Felülvizsgálatok adatlapjainak elkészítése

 

A gyermekvédelmi ügyintéző feladatai

 

A gyermekvédelmi ügyintéző feladata a nevelőszülői tanácsadók és szakmai vezető feladatkörébe tartozó adminisztrációs teendőkben való segítségnyújtás, úgymint:

  • iratok postázása,
  • nyomtatványok, irodaszerek beszerzése,
  • gépelési, sokszorosítási feladatokban való segítségnyújtás,
  • nyilvántartások vezetése, statisztikai jelentések készítése,
  • jegyzőkönyv vezetése, emlékeztetők, összefoglalók készítése,
  • Munkáját a szakmai vezető irányításával végzi.

 

14.  A nevelőszülői hálózat együttműködési formái

 

A nevelőszülői tanácsadók és nevelőszülők továbbképzése, támogatása

 

A nevelőszülői hálózat munkatársainak szakmai fejlődése, mentálhigiénés egészségvédelme és a közöttük megvalósuló napi együttműködés csökkenti a kiégést és a fluktuáció mértékét. Ezért alapvető, hogy a kollégáknak lehetőséget biztosítsunk a ventilációra, a problémák és a sikerek megbeszélésére, hangsúlyozva a személyes fejlődés-fejlesztés fontosságát.

A nevelőszülői munka sikere érdekében több lehetőséget is szeretnénk megragadni azért, hogy igazi közösséggé kovácsoljuk munkatársainkat.

Ennek színterei:

  • Nevelőszülői műhely – a nevelőszülők számára szervezett rendszeres, tematikus klubfoglalkozás, amelynek keretében esetmegbeszélő jelleggel, pszichológus és további segítő szakember (családterapeuta) bevonásával beszélik át a problémát okozó eseteket, helyzeteket, illetve a „Jó gyakorlatokat”. Havi vagy negyedévi rendszerességgel, az adott nevelőszülői csoport igényei alapján.

 

  • Nevelőszülői klub, amely célja a kötetlen, interaktív, vagy irányított beszélgetés keretében történő közösségépítés, rekreáció. Ennek keretében kapnak tájékoztatást a munkatársak az intézmény egészében folyó munkáról, személyi változásokról, előirányzott feladatokról. Ellátási területenként, az adott területért felelős szakmai vezető szervezésében és részvételével. Havi vagy negyedévi rendszerességgel, az adott nevelőszülői csoport igényei alapján.

 

  • Belső továbbképzések szervezése a munkatársakat érdeklő, érintő témákban hatékony kommunikációs stratégiák, konfliktuskezelés, kötődés-leválás folyamata, romológia, munka- és pályaszocializáció, „Jó gyakorlatok” tanulságainak összegyűjtése pl. sikeres beilleszke- dés, a kapcsolattartás optimalizálása, sikeres hazagondozás, hatékony együttműködési lehe- tőségek a gyermek fejlesztésének érdekében.

 

  • Érdekképviselet fórum – a területi igazgató, szakmai vezetők, szükség esetén magasabb szintű vezetők, nevelőszülői tanácsadók és nevelőszülők kötetlen interakcióra lehetőséget adó klubjellegű találkozója. A nevelőszülők szakmai kérdéseinek megválaszolásán túl a nevelőszülők segítséget kérhetnek érdek képviseleti ügyekben Évente vagy igény szerint az adott nevelőszülői csoport igényei alapján.

 

Érdekvédelem:

 

A nevelőszülő segítséget kérhet személyesen a nevelőszülői tanácsadótól, vagy a szakmai vezetőtől. A felmerült probléma természetétől függően a szakmai vezető konzultálhat a területi igazgatóval az adott kérdésről. Esetleges jogi ügyben jogászunk segítségét is igénybe veheti.

A nevelőszülők önálló érdekképviseletet alakíthatnak, vagy már bejegyzett szervezethez csatlakozhatnak. A munkáltató, az érdekvédelmi szervezettel a jogi és szakmai kereteken belül együttműködésre nyitott, ez irányban elkötelezett. A nevelőszülőket érintő döntések előtt a működtető konzultációs lehetőséget biztosít. Amennyiben reprezentatív nagyságú a bejegyzett helyi szervezet, úgy lehetőséget kap az intézményi fórumokon képviseltetni magát. Az érdek képviseleti munka nem korlátozhatja a nevelőszülői tevékenységet, a jogszerű és szakszerű működést, a gyermekek ellátása részlegesen sem módosítható, át nem ruházható.

 

 

15.  A működést, és a szakmai tevékenységet meghatározó jogszabályok jegyzéke

 

  1. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
  2. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
  3. évi C. törvény a számvitelről
  4. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról
  5. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
  6. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről
  7. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Negyedik könyv)

14/2012. (VII.30.) Korm. rendelet az Országos Betegjogi, Ellátott jogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról

149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról

257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról

226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról

261/2002. (XII. 18.) Kormányrendelet a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről

331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről

328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartási törvény végrehajtásáról

370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről

 

369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről

513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről

15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról

9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról

29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról

 

 

 

A szakmai program véleményezése

 

A szakmai team tagjai, valamint a nevelőszülők a Szakmai programot megismerték, véleményezték és a benne foglaltakkal egyetértettek, azt elfogadták. A mellékelten csatolt aláírási íveken aláírásukkal ezt megerősítik.

 

 

 

 

Karsa Andrea főigazgató

 

 

 

Záradék

 

A Pünkösdi Gyermekvédelmi Szolgálat – Nevelőszülői Hálózatára vonatkozó szakmai programját jóváhagyom.

 

 

Budapest, 2017. május 03.

 

 

 

Kecser István Magyar Pünkösdi Egyház Intézményi Tanács elnöke