Bemutatkozás

0
Kisgyermekről gondoskodunk nevelőszülői családjainkban

Mottónk: “Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – reményteljes jövőt adok nektek. “Jer 29/11

A Pünkösdi Gyermekvédelmi Szolgálatot 2015 nyarán alapította a Magyar Pünkösdi Egyház, azzal a céllal, hogy a hátrányos helyzetben élő gyermekeket, és családjait támogassa. Működési engedélyünket 2015. 12. 21-én állított ki a Budapest Főváros Kormányhivatala .
0
Nevelőszülői családunk van

Az intézmény fő tevékenységként az alábbiakban meghatározott közfeladatokat látja el, a gyermekvédelmi szakellátás keretében:

  • Nevelőszülői hálózat működtetése során, otthont nyújtó, teljes körű ellátás kiskorú gyermekek számára. Igény szerint különleges ellátás biztosítása a tartósan beteg, vagy fogyatékkal élő gyermekek részére.
  • Utógondozói ellátás keretében, teljes körű ellátás biztosítása fiatal felnőttek számára.
  • A gyermekvédelmi gondoskodás rendszerébe kerülő gyermekek / fiatal felnőttek egyéni sorsának rendezése, személyiségfejlődésük elősegítése.
  • Nevelőszülők képzésének és továbbképzésének szervezése.

Munkánkról

Munkatársaink száma folyamatosan nő, jelenleg 30 felsőfokú, szakirányú képesítéssel rendelkező kollégával fejlesztjük az intézményt. A szakembereink jellemzően 20-30 éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek, vannak köztük volt és jelenlegi intézményvezetők.

Elsősorban nem férőhelyeket, hanem minőségi munkát, igazi, szeretetteljes légkörben dolgozni tudó, befogadó családokat szeretnénk felkutatni. Bár nevelőszülőink egy része gyülekezetei ajánlással kerül a hálózathoz, nem zárunk ki senkit a sorainkból. Bárki jelentkezhet, aki a feltételeknek megfelel, és erre alkalmasnak érzi magát, illetve erre alkalmasak a körülményei. És hogy miért éppen nevelőszülői hálózatot építünk? Amit intézményi közegben egyáltalán nem lehet pótolni: az az ANYA és az APA szerep – ami nem csak a szocializációs minták elsajátítása miatt fontos, hanem az érzelmi intelligencia kifejlődése miatt is. Fejlesztési terveinkben szerepel, több szakmai központ létrehozása, amelyek központi szakmai irányítása mellett átfogó módszertani műhellyel is segíteni kívánjuk munkatársaink és nevelőcsaládjaink mindennapjait.

Miért jobb családban felnőni?

  • A nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek nagyobb arányban szereznek magasabb végzettséget,
  • nagyobb arányban választanak szakmát és foglalkoznak a jövőjükkel,
  • kevesebben dohányoznak, ritkábban nyúlnak alkoholhoz, drogokhoz,
  • az ő köreikben jóval kevesebb az öngyilkossági kísérlet…
  • A biztonság megélése, a SZERETNI és SZERETVE LENNI megtapasztalása – elengedhetetlen az ép, és egészséges LELKÜLETHEZ, a társadalmi integrációhoz.
  • A nevelőszülőknél élő gyermekek boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak és sikeresebbek a felnőtt életükben, mint azok akik nevelőotthonban nevelkednek.
  • A szakmai elgondolásaink mellett, legfontosabb célunk, a ránk bízott gyermekek hitben és szeretetben történő nevelése.

Pihenőházunk

Balatonalmádiban  található  vendégházunkban kellemes kikapcsolódsá várja nevelőszülőinket, gyermekeinket és munkatársainkat.Nyári táborokat is rendezünk itt.

Nevelőszülőink rendkívül kedvezményes áron, napi 1.000.- Ft-ért vehetik igénybe a pihenőházakat. A gyermekeknek INGYENES.

HÁZIREND Pihenőházainkban:

1. Az épületben dohányozni szigorúan TILOS!
2. Állatot az épületbe, és a kertbe behozni szigorúan TILOS!
3. A szobákat, és a közösségi tereket használat után, távozás előtt ki kell takarítani! Portalanítás,
felmosás, vizesblokkok fertőtlenítése elengedhetetlen (sok gyermekes családot szeretnénk
fogadni, akiknél a higiénia kiemelt kérdés). Tisztítószereket, takarító eszközöket biztosítunk,
(kivéve wc-papír) de ha valami kifogy kérjük feltölteni a készletet, mert ez nem lehet oka a
takarítás elmaradásának! ABC 2-3 km-en belül található.
4. A szemetes edényeket távozás előtt ki kell üríteni! Van lehetőség a hulladék szelektív gyűjtésére
is.
5. Konyhák felszereléseinek, evőeszközöknek a tisztítása folyamatos, és alapos legyen!!! Az
étkezések kizárólag az alaksori ebédlőben történjenek, vagy az udvaron. Ételt a szobákba nem
lehet felvinni, kivétel csecsemők tápszeres etetése !
6. A szobákban ágyanként 1 db nagypárnát, 1 db paplant, 1 db gumis lepedőt biztosítunk, az
ágynemű huzatról mindenki maga gondoskodjon. Ha valaki szeretne külön díjazás mellett
igényelhet ágyneműhuzatot a házban lakó gondnoktól (1500 Ft/garnitúra), ezt kérjük előre jelezni!
7. A házban papucs használata KÖTELEZŐ !!!
8. A gépkocsikkal a ki és bepakolás erejéig be lehet hajtani a kertbe, utána az ingatlan előtt van
lehetőség ingyenesen parkolni.
9. Az épületben, vagy a felszerelési tárgyakban, bútorokban történt esetleges meghibásodásokat
kérjük soron kívül jelezni a házban lakó gondnoknak, vagy a titkárságnak.
10. SZÁLLÁSFOGLALÁS a titkarsag@gyermekvedok.hu címen lehetséges.
11. A szállás és az ingatlan használat díja 1.000 Ft/fő/nap a felnőttek számára. A gyermekeknek, utógondozott fiataljainknak ingyenes! A díjat a szállásfoglalás visszaigazolása után az alábbi számlaszámra kell előre átutalni 11784009-20606488. Megjegyzésbe kérjük beírni a megrendelő
nevét és azt, hogy TÁMOGATÁS.
Kérjük a fenti szabályok betartásával segítse elő, hogy minden pihenni érkező család megfelelő,
esztétikus és tiszta környezetben tudja Nálunk eltölteni megérdemelt szabadságát.
Várjuk szeretettel Önt, és családját!

Irodánk

  • A nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek nagyobb arányban szereznek magasabb végzettséget,
  • nagyobb arányban választanak szakmát és foglalkoznak a jövőjükkel,
  • kevesebben dohányoznak, ritkábban nyúlnak alkoholhoz, drogokhoz,
  • az ő köreikben jóval kevesebb az öngyilkossági kísérlet…

A biztonság megélése, a SZERETNI és SZERETVE LENNI megtapasztalása – elengedhetetlen az ép, és egészséges LELKÜLETHEZ, a társadalmi integrációhoz.

Ha tömören akarnám megfogalmazni, akkor a nevelőszülőknél élő gyermekek boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak és sikeresebbek a felnőtt életükben, mint azok akik nevelőotthonban nevelkednek.

A szakmai elgondolásaink mellett, legfontosabb célunk, a ránk bízott gyermekek hitben és szeretetben történő nevelése.

Képmáshoz való jog szabályozása

Pünkösdi Gyermekvédelmi Szolgálat – Nevelőszülői Hálózat

Tájékoztató nevelőszülők részére a nevelt gyermekről készített képmás hangfelvétel közzététele
tárgyában

Nemzetközi szintű szabályozás
A gyermekek képmáshoz és hangfelvételhez való joga esetében a legfontosabb jogi alapelvet a
gyermek mindenekfelett álló érdeke képezi. Ezt a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény
rögzíti (3. cikk), ezt követően pedig szintén megerősíti az Európa Tanács 192. sz. egyezménye (6.
cikk) és Európai Unió Alapjogi Chartája (24. cikk, (2) bekezdés).
Ezt az elvet az indokolja, hogy az a személy, aki még nem érte el a testi és lelki érettséget, másoknál
nagyobb fokú védelemre szorul. Az elv arra irányul, hogy javítsa a gyermekek számára biztosított
feltételeket, és megerősítse a gyermekeknek személyiségük kibontakoztatásához való jogát.
Ezt az elvet minden olyan – közjogi vagy magánjogi – szervezetnek tiszteletben kell tartania, amely
a gyermekeket érintő döntéseket hoz. Vonatkozik ez a rendelkezés ezenkívül a szülőkre, valamint a
gyermekek egyéb törvényes képviselőire is, akár olyankor, amikor érdekeik ellentétben állnak
egymással, akár abban az esetben, amikor a gyermek képviseletéről van szó.
Általában a gyermek képviselőinek kell alkalmazniuk ezt az elvet, de ha a gyermekek érdekei és
törvényes képviselőik érdekei között ellentét van, akkor a döntés a bíróságok, illetve adott esetben
az adatvédelmi hatóságok kezében van.
A képmás és hangfelvétel olyan személyes adat, amely természeténél fogva az érintettel kapcsolatba
hozható. A személyes adatok – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több
fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret,
hang- és vagy képfelvétel, fotó -, amelyekből levonható, az érintett személyre vonatkozó közvetlen
következtetés.

Kötelező hatályú Európai Uniós rendelet
A személyes adatok védelme különös tekintettel a gyermekek jogaira vonatkozóan, fokozott
kötelezettséget ró a nevelőszülőkre is. A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése
tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 2016/679 EU rendelet,
kimondja, hogy a természetes személyek jogait és szabadságait érintő – változó valószínűségű és
súlyosságú – kockázatok származhatnak a személyes adatok kezeléséből, amelyek fizikai, vagyoni
vagy nem vagyoni károkhoz vezethetnek, különösen, ha az adatkezelésből hátrányos
megkülönböztetés, személyazonosság-lopás vagy személyazonossággal való visszaélés, pénzügyi
veszteség, a jó hírnév sérelme, a szakmai titoktartási kötelezettség által védett személyes adatok
bizalmas jellegének sérülése, az álnevesítés engedély nélkül történő feloldása, vagy bármilyen
egyéb jelentős gazdasági vagy szociális hátrány fakadhat. Ennek értelmében a gyermekek
védelme a személyes adataik védelmével kezdődnek.

Hazai szabályozás
Magyarország Alaptörvényének Szabadság és Felelősség fejezetének VI. cikkének (2) bekezdése
kimondja, hogy mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok
megismeréséhez és terjesztéséhez. Erre épülve a 2014. március 15-én hatályba lépett az új Polgári
Törvénykönyv, amelynek 2:48 § (1) bekezdése a képmás és a hangfelvétel védelmére vonatkozó
rendelkezése kötelezővé teszi a felvétel elkészítéskor az érintett személy hozzájárulását.
A személyes adatokhoz való viszonyt az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendezi, miszerint a személyes adatok
kezelése akkor törvényes és jogszerű, ha ahhoz az érintett ráutaló magatartással vagy írásban
hozzájárul, vagy azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott
körben – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli. Ezekben az
esetekben nagyon lényeges, hogy a ráutaló magatartás utólag is bizonyítható módon történjen.
Lényeges, hogy a képmás és vagy hangfelvétel-készítés estében nem csak az elkészítéshez
kezeléséhez, hanem a nyilvánosság felé történő közvetítéshez is meg kell szerezni az érintett
belegyezését. A hozzájárulás formáját a jog konkrétan ráutaló magatartáshoz köti, ami azt jelenti,
hogy az érintett nem tiltakozik a felvétel elkészítése ellen, ami önmagában nem jelenti még a
közzétételi illetve a nyilvánosságra hozatali jogot. Ezért a korábban adott hozzájárulás alapján
felhasznált hang vagy fénykép újbóli felhasználása közzététele önmagában is jogsértést valósít meg.
[BH 632/1995] A hozzájárulás – akárcsak a személyiségi jogok esetében általában – nem
vonatkoznak előre meg nem határozott ismeretlen felhasználási módozatokra. Ha ilyen kiterjesztő
hatályú engedélyt adhatnánk, akkor ez egy előre történő joglemondásnak minősülne, ami
megfosztaná a jogosultat magát az őt törvény alapján személyesen megillető személyiségi jogától.

A magánélethez való jog
Mint minden embernek, a gyermekeknek is joguk van a magánélethez. A gyermekek jogairól szóló
ENSZ-egyezmény 16. cikke úgy rendelkezik, hogy a gyermeket nem szabad alávetni
magánéletével, családjával, lakásával vagy levelezésével kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen
beavatkozásnak, sem pedig becsülete vagy jó hírneve elleni jogtalan támadásnak. Ezt a jogot
mindenkinek tiszteletben kell tartania, ideértve a gyermekek törvényes képviselőit is.

A Képviselet
A gyermekeknek törvényes képviseletre van szükség ahhoz, hogy jogaikat gyakorolhassák. Ez
azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a törvényes képviselő státusza abszolút, illetve feltétel
nélküli elsőbbséget élvezne a gyermekével szemben, mivel a gyermekek mindenek felett álló
érdeke esetenként olyan adatvédelemmel kapcsolatos jogokkal ruházhatja őket fel, amelyek
magasabb rendűek lehetnek a szülők vagy más törvényes képviselők kívánságainál. A jogi
képviselet szükségességéből nem következik az sem, hogy a gyermekek véleményét – bizonyos kor
felett – ne lehetne, kellene kikérni az őket érintő kérdésekről.
Ha egy gyermek adatainak feldolgozása törvényes képviselőjének hozzájárulásával történt, az
érintett gyermek nagykorúságának elérésekor visszavonhatja ezt a hozzájárulást. Ha azonban azt
szeretné, hogy az adatfeldolgozás továbbra is folytatódjon, az érintettnek kifejezett hozzájárulását
kell ehhez adnia, amikor erre szükség van.
Például ha a törvényes képviselő kifejezett hozzájárulását adta ahhoz, hogy gyermekére (az
érintettre) kiterjedjen valamilyen klinikai vizsgálat, akkor a jogképesség elérésekor az
adatkezelőnek meg kell bizonyosodnia arról, hogy az érintett személyes adatainak feldolgozásához
továbbra is érvényes jogalappal rendelkezik. Különösen arra kell figyelmet fordítania, hogy a
vizsgálat folytatása érdekében különleges adatok esetén magától az érintettől szerezze meg
kifejezett hozzájárulását.
E kérdéssel kapcsolatban nem szabad megfeledkezni arról, hogy az adatvédelem joga a gyermeket
illeti, nem törvényes képviselőit, ők csupán gyakorolják e jogot a gyermek helyett.

Nevelés
A gyermekeket és a diákokat úgy kell nevelni, hogy az információs társadalom autonóm polgáraivá
válhassanak. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az, hogy már kiskoruktól fogva tapasztalatokat
szerezzenek a magánélet és a személyes adatok védelmének fontosságáról. Ez teszi majd lehetővé
számukra azt, hogy a későbbiekben megalapozott döntéseket hozzanak arról, hogy milyen
információkat kívánnak felfedni, kiknek és milyen feltételekkel.
A gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő, ideiglenes hatályú vagy nevelésbe vett gyermek a
Ptk. 4:230 § alapján a gyermekvédelmi gyámság jogintézménye alá tartozik, melynek speciális
részletszabálya a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. szóló
törvény 78. § (2) bekezdése alapján a gyámhatóság a gyermeket nevelésbe veszi, és a gyermek
számára gyermekvédelmi gyámot, illetve szükség esetén helyettes gyermekvédelmi gyámot rendel
ki, aki a gyermek törvényes képviseletét ellátja.
Jogrendszerünk az idő múlásához, mint jogi tényhez jogkövetkezményeket rendel. Főszabályként a
14. életévét be nem töltött gyermek cselekvőképtelen, az általa tett jognyilatkozat semmis,
helyette a törvényes képviselő teszi meg a szükséges jognyilatkozatokat. (ide nem értve a
hétköznapokban egy cselekvőképtelen gyermek által is megtehető kisértékű jognyilatkozatokat:
például zsemle, joghurt vásárlása az iskolai büfében.) A 14. és 18. életév közötti gyermek
korlátozottan cselekvőképes, ezért jognyilatkozataihoz a törvényes képviselő hozzájárulása
szükséges (kivétel: a nagykorúsítás esetében 16. életévtől a házasságot engedélyező hatósági
határozat). Lényeges, hogy büntetőjogi értelemben a 12. életévét betöltött gyermek által elkövetett
nagy tárgyi súlyú személyelleni erőszakos bűncselekmények vonatkozásában már a 12. életévét
betöltött gyermek is felelősségre vonható.
A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint
személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet, a
gyermekvédelmi törvényhez kapcsolódóan – mint lex speciális -, a gyermekek nevelésére irányoz
elő részletszabályokat. 85. § (5) bekezdés c) pontja előírja, hogy a gondozott gyermekről évente
legalább egy alkalommal fénykép készüljön, az így készült fényképfelvétel a jogszabály
rendelkezése értelmében legális és törvényes, az egy esetleges eltűnés esetén a nyomozóhatóságnak
rendelkezésére bocsátható. Ugyanakkor nem kerülhet fel közösségi oldalakra, mert az
személyiségi jogok sérelmét idézi elő és sérelemdíjra vonatkozó igényt keletkeztet.

Összefoglalás
Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett gyermeket ellátó nevelőszülő a nála határozattal
elhelyezett gyermekről a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény 135. § (1) b) és c) pontjában meghatározott gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi
szakellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény fenntartója, vezetője, szakmai munkakörben
foglalkoztatott munkatársa és a befogadó szülő, a 135. § (2) bekezdésben aj) pontja alapján jogosult
a nevelt gyermekről készült fénykép, és a mozgókép – mint személyes adat – kezelésére.
·A nevelőszülő a gyermekről készült fényképet elkészítheti, tárolhatja, de közzétételéhez,
harmadik személynek átadása előtt vagy közösségi oldalakra (facebook) való feltöltés
esetén:
·A 14. életévét be nem töltött ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek esetében szükséges a
nevelt gyermek törvényes képviselőjének (szülőjének, családbafogadó gyámjának,
gyermekvédelmi gyámjának) hozzájáruló nyilatkozata;
·A 14. életévét betöltött ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek esetében szükséges a
gyermek hozzájáruló nyilatkozata mellett a törvényes képviselő (szülő, családbafogadó
gyám, gyermekvédelmi gyám) hozzájáruló nyilatkozata is;
·A 14. életévét be nem töltött nevelésbe vett gyermek esetében szükséges a
gyermekvédelmi gyám hozzájáruló nyilatkozata;
·A 14. életévét betöltött nevelésbe vett gyermek esetében a gyermek hozzájáruló
nyilatkozata mellett szükséges a gyermekvédelmi gyám hozzájáruló nyilatkozata is;
Abban az esetben, ha az elhelyezést biztosító nevelőszülő a fenti rendelkezéseket nem tartja be, és a
képmást vagy hangfelvételt a hozzájáruló nyilatkozatok hiányában közzé teszi, úgy a gyermek pert
indíthat a nevelőszülővel szemben személyiségi jogok megsértése okán és sérelemdíjra tarthat
igényt. A polgári peres eljárást a 14. életévét be nem töltött gyermek esetében a törvényes
képviselője útján indíthatja meg, míg a 14. életévét betöltött gyermek önállóan is pert indíthat, de a
per során helyette és nevében a törvényes képviselője jár el.
Ennek okán, a nevelésbe vett gyermekről készült képmás és hangfelvétel közzététele előtt a
törvényes képviselőt célszerű írásban nyilatkoztatni időszakonként évente.


……………………………………………..