Gondolatok a nyári szünetről 2.

A nyári szünet egyik nagy problémája a reggeltől estig iskolamentes nap strukturálása. Ehhez a következő szempontokat érdemes figyelembe venni:

  • Felkelés: nem kell korán kelni, de a késő délelőttig vagy a délig alvás sem ajánlott, mert nem ez jelenti a pihenést, és felborítja a természetes bioritmust.
  • Délelőtti órák: ha van tanulnivaló, akkor ezt inkább a reggeli utánra időzítsük A délelőtt legyen a háztartási feladatok végzésének az ideje is (kivéve a kerti munkákat, ahol az esti locsolást nem feltétlenül jó ötlet déltájt elvégezni).
  • Étkezések: amennyiben megoldható, azonos órában legyenek a fő étkezések, és közöttük ne legyen nasi. Persze ez sem kőbe vésett: ha egy fagyi „integet” valahonnan, ne mondjunk nemet, különösen ha az ebéd/vacsora még messze van. De közvetlenül ebéd előtt nem okos befagyizni, mert akkor a főtt étel már nem fog lecsúszni, viszont az el nem fogyasztott ebéd után nem sokkal már éhes a gyermek és borul a rendszer.
  • Délutáni pihenés: nem csak az ovis korúaknak ajánlott, hanem a nagyobbaknak is, különösen nagy melegben; és nem feltétlenül alvást jelent, lehet csendes pihenő, halk beszélgetés, olvasás, egy könyv lapozgatása. A telefon nyomogatása, akár levelezés, akár játék van éppen, nem pihenés, még akkor sem, ha csendes.
  • Esti lefekvés: később is lehet, hiszen 9-kor még nincs teljesen sötét és nyáron a forgalom is nagyobb; de függjön attól is, hogy aludt-e, pihent-e a gyermek délután; ugyanakkor nem maradhat fenn az éjszakába nyúlóan (még a kamasz sem).
  • Visszaszokás az iskolai ritmushoz: az utolsó egy-két hétben már időben feküdjenek le időben a gyerekek és keljenek korábban, hogy a bioritmusuk is visszaálljon szeptemberig az iskolai követelményeknek megfelelően (a nappalok is rövidebbek, 9-kor már sötét van).

Bojtos Tünde