Egyik kutatóorvos ismerősünk összeállított egy korrekt anyagot a koronavírusról. 

Mit tudunk a koronavírusról?
A koronavírus több tulajdonsága is a járvány közben derült ki, például a terjedés pontos módja, vagy a lappangási idő lehetséges hossza. Ennek ellenére vannak tények, amit tudunk:

• A fertőzés influenza-szerű tünetekkel jár: magas láz, köhögés, légzési nehezítettség. Járhat akár egészen enyhe tünetekkel, de kialakulhat súlyos légzési elégtelenség is.
• Cseppfertőzéssel, vagy a fertőzött váladékkal való érintkezéssel terjed.
• A lappangási idő általában 5-6 nap, de 14 nap alatt nagy valószínűséggel kiderül, hogy megbetegedett-e.
• Súlyos tünetekkel járó megbetegedés a fertőzött esetek 10-15 %-ban alakul ki. Elsősorban az idősebb korosztály, és a krónikus betegségekben szenvedők veszélyeztetettek.
• A halálozás nem éri el a 2%-ot.

Összefoglalva: egy lehetségesen veszélyes, járványosan terjedő betegséggel állunk szembe, amely az esetek nagy részében csak enyhe, influenzaszerű tünetekkel jár. A súlyos fertőzésre és halálos szövődmény kialakulására elsősorban az idősebb korosztály, és krónikus betegségekben szenvedők veszélyeztetettek. A halálozási arány nem elhanyagolható, de nem nevezhető kirívóan súlyosnak sem.

Mit tegyünk?

• Mossunk kezet sokszor, szappannal és alaposan. A kézhát, és az ujjak közötti, csukló rész se maradjon ki!
• Szellőztessünk nagyon sokat. Különösen olyan helyeken, ahol sokan tartózkodunk egy légtérben (munkahelyek, iskolák, óvodák…). (Náthás, köhögős emberek hordjanak maszkot, ha nyilvános helyre mennek – ez minden felső légúti fertőzés terjesztésének megakadályozása szempontjából fontos)
• Éljünk egészségesen: fogyasszunk sok friss zöldséget/gyümölcsöt, étkezzünk kiegyensúlyozottan és változatosan, sportoljunk, sétáljunk a szabad levegőn.
• Ne utazzunk a járvány által érintett területre!
• Ha tehetjük, és lehetőségünk van rá, kérjünk “home office”-t a munkáltatónktól.
• Ha influenzaszerű tüneteink vannak, és lehetségesnek tartjuk, hogy koronavírussal állunk szemben (jártunk az érintett helyen külföldön, vagy érintkeztünk biztosan fertőzött emberrel): a Dél-Pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetét keressük fel. Ne tévesszen meg senkit a hosszú név! A Szent László Kórház Infektológiai Osztályáról van szó.
  Tehát ebben az esetben ne szálljunk tömegközlekedésre, és ne menjünk orvosi váróterembe.

Kérdés esetén ingyenesen hívható telefonszámok: 0680 277 455 és 0680 277 456.

A koronavírus fertőzést a tünetek alapján gyakorlatilag nem lehet elkülöníteni más, influenzaszerű megbetegedésektől, így a helyszíni ellátást adó háziorvosnak is csak az ad támpontot, hogy a beteg járt-e a járvány által érintett területen, vagy érintkezett-e igazoltan fertőzött emberrel. Ezek az adatok részletes, célzott kikérdezéssel, akár telefonon is felvehetők, így a megalapozott gyanú személyes vizsgálat nélkül is felállítható.

Aki önmagán influenzaszerű tüneteket (magas láz, köhögés, légzési nehézség) tapasztal, és járt az elmúlt 1-2 hétben a koronavírus járvány által érintett területen, vagy érintkezett igazoltan fertőzött emberrel:
telefonon keresse fel háziorvosát, vagy a fenti ingyenes számok egyikét (0680 277 455, 0680 277 456), így az épp aktuális járványügyi helyzet ismeretében tudnak közösen döntést hozni a további teendőkről.

2020 márciusától a bírósághoz lehet fordulni a gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó előírások megsértése esetén, mert az Országgyűlés 2019. december 17-én elfogadta az erről szóló 2019. évi CXXVII. törvényt, melynek ezen rendelkezése ekkor lép hatályba. Ennek értelmében a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény a következő 7/A. alcímmel egészül ki:

„7/A. A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárás

22/A. § (1) A bíróság vagy a gyámhatóság által a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban, továbbá a bíróság vagy a gyámhatóság által jóváhagyott kapcsolattartást rendező egyezségben (a továbbiakban: a kapcsolattartásra vonatkozó határozat) foglaltak megszegése esetén a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak végrehajtásának elrendelése e törvény szerinti eljárásban kérhető. A bíróság a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtását – végrehajtható okirat kiállítása nélkül – végzéssel rendeli el. E végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

(2) A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtását a Ptk. szerint kapcsolattartásra jogosult és kapcsolattartásra kötelezett személy kérheti.

(3) Az eljárás járásbíróság hatáskörébe tartozik.

(4) Az eljárás lefolytatására az a bíróság illetékes, amelynek területén a kapcsolattartással érintett gyermek belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye található. Az eljárásra a kapcsolattartásra jogosult lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti bíróság is illetékes.

(5) Ha az illetékes bíróság a (3) bekezdés alapján nem állapítható meg, az eljárásra a Budai Központi Kerületi Bíróság az illetékes.

22/B. § (1) A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti kérelemben fel kell tüntetni

a) az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége – ha az ügyben külföldi elem van, joghatósága – megállapítható,

b) a kérelmező nevét, lakóhelyét, továbbá a kérelem előterjesztésére való jogosultság jogcímét,

c) a kérelmezett nevét, lakóhelyét továbbá egyéb, az azonosításához szükséges adatot,

d) a kapcsolattartással érintett gyermek, gyermekek adatait,

e) a kapcsolattartásra vonatkozó határozatot kibocsátó bíróság vagy gyámhatóság megnevezését, a határozat számát,

f) annak leírását, hogy a kapcsolattartás megszegése milyen magatartással vagy mulasztással valósult meg vagy milyen egyéb tevékenység vagy mulasztás akadályozza vagy zavarja a kapcsolattartást,

g) a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásának elrendelése iránti határozott kérelmet.

(2) A kérelmező a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti kérelemben kérheti, hogy a bíróság kötelezze a kérelmezettet a kapcsolattartás megszegése folytán keletkezett igazolt költségeinek viselésére.

(3) A kérelmet a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegésétől vagy annak a kérelmező tudomására jutásától számított 30 napon belül lehet előterjeszteni. A határidőt az elmaradt kapcsolattartás pótlása esetén a kapcsolattartás pótlására megállapított legközelebbi megfelelő időpont lejártától kell számítani.

(4) A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegésének minősül, ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett neki felróható okból

a) határidőben nem tesz eleget kapcsolattartási kötelezettségének,

b) a határozatban megállapított határidő alatt nem pótolja az elmaradt kapcsolattartást,

c) a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy

d) egyéb módon meghiúsítja a gyermekkel való zavartalan kapcsolattartást.

22/C. § (1) A bíróság a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásának elrendelése tárgyában szükség esetén meghallgatást tart. A meghallgatásra szabályszerűen megidézetteknek a távolmaradása a meghallgatás megtartását és a végrehajtás elrendelése tárgyában való döntés meghozatalát nem gátolja.

(2) Ha a bíróság megállapítja, hogy a kérelmezett megszegte a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltakat, elrendeli a végrehajtást. A bíróság a végrehajtást elrendelő végzésben a kérelmezettet felhívja, hogy

a) a végzés kézhezvételét követően esedékes kapcsolattartásnak a kapcsolattartásra vonatkozó határozat szerinti időpontban és módon tegyen eleget,

b) a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartás pótlását a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül biztosítsa, és megjelöli a pótlás végső határidejét vagy

c) ha a kapcsolattartásnak egyéb, a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható akadálya volt, annak elhárulását követően biztosítsa a gyermekkel való zavartalan kapcsolattartást.

(3) A végrehajtást elrendelő végzésben figyelmeztetni kell a kérelmezettet a felhívás nemteljesítésének 22/D. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményeire.

(4) A bíróság erre irányuló kérelem esetén kötelezi a kérelmezettet a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegése folytán keletkezett igazolt költségek viselésére.

(5) Ha a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása elrendelésének feltételei nem állnak fenn, a bíróság a kérelmet elutasítja. A végzés ellen fellebbezésnek van helye.

22/D. § (1) A bíróság a végrehajtást elrendelő végzést azzal a felhívással küldi meg a kérelmezőnek, hogy az önkéntes teljesítésre kitűzött határidő eltelte után annak teljesítéséről vagy elmaradásáról értesítse a bíróságot.

(2) A teljesítés elmaradása esetén a bíróság

a) megkeresi a gyámhatóságot, hogy a család- és gyermekjóléti intézményrendszer bevonásával mozdítsa elő a kérelmezett teljesítését,

b) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 174. § c) pontja szerinti pénzbírságot szabhat ki,

c) a kapcsolattartás szabályainak rendszeres és visszatérő megszegése esetén a gyermek rendőrség közreműködésével történő, a Vht. 180/B. § szerinti átadását rendelheti el,

d) megkeresheti a gyámhatóságot a szülői felügyeleti jog rendezése vagy a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránt per megindítása érdekében, feltéve, hogy az a kiskorú gyermek érdekében áll, és azt a szülő vagy harmadik személy is kéri vagy

e) feljelentést tehet kiskorú veszélyeztetése vagy kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása miatt.

(3) A bíróság a végrehajtásnak a (2) bekezdésben felsorolt azt a módját köteles elrendelni, amely – az ügy körülményeit figyelembe véve – a leghatékonyabban mozdítja elő a kötelezettség teljesítését. A (2) bekezdés d) és e) pontjában foglalt intézkedések a (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában foglalt intézkedés mellett is elrendelhetők.

(4) A bíróság a (2) bekezdésben foglalt intézkedések közül egyszerre többnek az alkalmazását is elrendelheti. Ha a kérelmezett a pénzbírságot kiszabó végzésben megállapított határidő alatt sem teljesítette a kötelezettségét, a pénzbírság ismételten kiszabható.

(5) A bíróság a (2) bekezdésben foglalt intézkedések elrendeléséről végzéssel határoz. A végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

(6) A (2) bekezdés c) pontja szerinti intézkedés elrendelése esetén a bíróság a végzést elektronikus úton haladéktalanul megküldi a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szervének.

22/E. § (1) Ha a kapcsolattartás a 14. életévét betöltött gyermek akaratnyilvánítása miatt hiúsul meg, a bíróság a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtását felfüggeszti, feltéve, ha

a) a kapcsolattartásra jogosult és kötelezett – kérelemre vagy a bíróság elrendelése alapján – közvetítői eljárást vesz igénybe vagy

b) a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett a kapcsolattartás megváltoztatását, korlátozását vagy megvonását kéri a gyámhatóságtól.

(2) Az eljárás felfüggesztésére

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a közvetítői eljárás befejezéséig, legfeljebb azonban a közvetítői eljárás megindulását követő két hónapig,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kapcsolattartás megváltoztatására vagy megvonására irányuló eljárás befejezéséig

kerül sor.

(3) Ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti eljárás eredményesen befejeződik, a bíróság a végrehajtási eljárást megszünteti.”

(2) A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény a következő 25. §-sal egészül ki:

„25. § E törvénynek az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel megállapított 7/A. alcímét a 2020. március 1-jén vagy az azt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A 2020. február 29. napján folyamatban lévő ügyeket a 2020. március 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv intézi el.”
Rövid magyarázat:http://www.kormanyhivatal.hu/hu/hirek/marciustol-a-birosaghoz-lehet-fordulni-a-gyermekkel-valo-kapcsolattartasra-vonatkozo-eloirasok-megsertese-eseten

Karsa Andrea főigazgató

Összeállította: Barcsi Beatrix – pszichológus

BEILLESZKEDÉST SEGÍTŐ
Czernák Eszter: Sárkányovi

Carl-Johan Forssén Ehrlin: Bátor Borka mindent megold (3-6 éveseknek)

FÉLELEM, SZORONGÁS OLDÁSÁT SEGÍTŐ
Jill Tomlinson: A bagoly, aki félt a sötétben (5-9 éveseknek)

Jill Tomlinson: A pingvin, aki mindenre kíváncsi volt
(5-9 éveseknek)

Jill Tomlinson: A gorilla, aki olyan akart lenni, mint az apukája (5-9 éveseknek)

Jill Tomlinson: A földimalac, aki semmiben sem volt
(5-9 éveseknek)

Jill Tomlinson: A cica, aki haza akart menni (5-9 éveseknek)

Gimesi Dóra: Csomótündér
(7-12 éveseknek)

Nele Moost-Annet Rudolph: Bátrak vagyunk! (4-7 éveseknek)

Mihail Pljackovszkij-Vlagyimir Szutyejev: A nyúl, aki
senkitől sem félt (4-8 éveseknek)

SZÜLŐ-GYEREK TÖRTÉNETEK MINDENNAPI ÉLETHELYZETEKKEL
Kiss Judit Ágnes: Babaróka ajándéka (3 éves kortól)

Kiss Judit Ágnes: Babaróka kertje
(3 éves kortól)

ELENGEDÉST ÉS GYÁSZ FELDOLGoZÁSÁT SEGÍTŐ
Bátky András-Takács Mari: Morci (6-12 éveseknek)

Benji Davies: Nagypapa szigete
(6-10 éveseknek)

Barbara Walsh: Sammy az égen (6-10 éveseknek)

Florence Jenner-Metz: Neked írok, Apu!
(6-12 éveseknek)

HISZTI, DACKORSZAK ESETÉN
Lauren Child: Sohadesoha, nem eszem paradicsomot (Charlie és Lola) (2-5 éveseknek)

Berg Judit: Hisztimesék
(2-5 éveseknek)

Bálint Ágnes: A szitakötők szigetén (3-6 éveseknek)

Harry Horse: Kisnyuszi világgá megy
(3-6 éveseknek)

Scheer Katalin: Nefelé-Kalandos történet kedves és kedvetlen gyerekeknek (7-12 éveseknek)

L. Molnár Edit: Mese a kisfiúról, aki mindig mindent félbehagyott – és más történetek (3-6 éveseknek)

TESTVÉRKAPCSOLAT, BARÁTSÁG
Oliver Jeffers: A pingvin és a kisfiú (2-6 éveseknek)

Oliver Jeffers: Fent és lent
(2-6 éveseknek)

Benji Davies: Beni és a kisbálna (3-6 éveseknek)

Benji Davies: Beni és a kisbálna téli kalandja
(3-6 éveseknek)

Milena Baisch: A legjobb barátok (3-6 éveseknek)

Benji Davies: Beni és a nagyi madarai
(3-6 éveseknek)

Nicholas Oldland: A jámbor jávorszarvas (3-6 éveseknek)

Nicholas Oldland: A vadvízi kaland
(3-6 éveseknek)

A SZÜLETÉSÜNK TÖRTÉNETÉT BEMUTATÓ FELVILÁGOSÍTÓ KÖNYV
Marie-Claude Monchaux: A sehány éves kislány
(3-6 éveseknek)

A SZEXUÁLIS ABÚZUST „MEGELŐZŐ” KÖNYV
Lili és a bátorság
(6 éves kortól)
A mese „megelőző”jellegű történet, szexuális abúzust átélt gyerekeknek csak szakértő (pl. a gyermek pszichológusa) beleegyezésével, útmutatásával ajánlott elolvasni!
Ez a könyv azért született, hogy felnőttek és gyerekek egy szerethető, átélhető mese kapcsán beszélhessenek olyan érzékeny és fontos, de többnyire elhallgatott témáról, mint az intim testrészekre vonatkozó szabályok, hogy egy felnőttnek is lehet nemet mondani, és hogy mi a különbség rossz titok és jó titok között. A Lili és a bátorság célja a szexuális bántalmazás megelőzése. A mese szerepe, hogy viselkedési mintát nyújtson kritikus helyzetben, illetve megerősítse a gyermeket abban, hogy baj esetén mindig legyen bátorsága segítséget kérni egy olyan felnőttől, akiben megbízik.
A könyv külön útmutatót tartalmaz a szülőknek, és tényeket és tévhiteket is ír az áldozatokról és az elkövetőkről.
A könyv több díjat is nyert:
Magyar Irodalmi Intézet – TOP25 gyerekkönyv 2017
Merítés díj – A zsűri díja 2018
SozialMarie 2018 Díj

Van egy kiságynyi hely a lakásodban? Tudnál egy meleg, szerető fészket biztosítani egy kisgyermeknek? Nem kérünk mást, csak azt, hogy egyetlen gyermeknek édesítsd meg az életet, szeretgesd, ringasd, etesd, ölelgesd nagyon sokat!
Arany időnek hívjuk az élet első néhány hónapját, amikor kialakul a biztonságos kötődés. Amikor a kisgyermek megtanulja, hogy biztonságban, szeretetben van, hogy az élet jó. Ebben az időszakban nagyon fontos az érintés, ölelés, becézgetés.
Szeretnénk, ha egy kisbaba, kisgyermek sem maradna gyermekotthonban, hanem egy szerető nevelőszülő családban élhetne addig, amíg sorsa véglegesen nem rendeződik, vagyis amíg visszakerül a vérszerinti családjába, vagy örökbefogadókhoz kerül.
Keressük azokat a családokat, vagy akár egyedülállókat, akik tudnak biztosítani egy ilyen otthont a kicsiknek.

A NAGYCSALÁDOSOK SZEMÉLYGÉPKOCSI-SZERZÉSI TÁMOGATÁSÁRÓL
A rendelet időbeli hatálya 2019. július elseje.

1. Kik vehetik igénybe a támogatást?
   A három- vagy többgyermekes családok megfelelő befogadóképességű személygépkocsihoz jutásának elősegítése érdekében az e rendeletben meghatározott feltételekkel vissza nem térítendő személygépkocsi-szerzési támogatás (a továbbiakban: szerzési támogatás) vehető igénybe.
   A támogatást
   a) magyar állampolgárok
   b) magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar állampolgárnak kell tekinteni,
   c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyre, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja,
   d) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján hontalanként elismert személyek
   vehetik igénybe.
2. A szerzési támogatás feltételei:
   „megfelelő befogadóképességű” (ez fő szabály szerint 7 vagy több „B kategóriás” jogosítvánnyal vezethető) személygépkocsi megvásárlásához adható támogatás
   a) hitelintézeti pénzkölcsön vagy
   b) zártvégű pénzügyi lízingszerződés keretében
   vehető igénybe.
3. A szerzési támogatás mértéke: 2 500 000 forint, de legfeljebb a megszerzés időpontjában érvényes bruttó vételár 50%-a.
4. Szerzési támogatásra jogosult nagycsaládos aki
   a) ő, vagy a támogatással érintett személy „B” kategóriára érvényesített vezetői engedéllyel rendelkezik, és nem áll e kategória tekintetében járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt,
   b) az állami adó- és vámhatóságnál, vagy az önkormányzati adóhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása,
   c) büntetőjogi felelősségét az 1. melléklet szerinti bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság nem állapította meg jogerősen, vagy a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült,
   d) sem ő, sem a támogatással érintett személy – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – nem részesült korábban szerzési támogatásban, és
   e) Magyarország területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik.
   f) Az a nagycsaládos személy, akinek a házassága vagy élettársi kapcsolata megszűnt és továbbra is nagycsaládosnak minősül, de a szerzési támogatást még nem igényelte, ismételten igényelheti azt.
   A szerzési támogatáshoz szükséges körülményeknek a kérelem benyújtásakor kell fennállniuk.
5. A kérelem benyújtására nyitva álló időintervallum:
   2
   A szerzési támogatás iránti kérelem benyújtására 2019. július 1. és 2022. december 31. között van lehetőség.
6. A szerzési támogatás igénylésének menete:
   a szerzési támogatás iránti kérelemben meg kell adni,
   a) az igénylő milyen összegben és milyen szerződéssel (adásvételi szerződéssel vagy pénzügyi lízingszerződéssel) kívánja megkötni.
   b) az igénylő, illetve a támogatással érintett személyek (a szerzési támogatás megállapításánál figyelembe venni kívánt) gyermekek adóazonosító jelét. (A magzat esetében ettől eltekint a hatóság.)
   c) az igénylő büntetőjogi felelősség vállalásával tett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát
   d) a jogosultsági feltételek fennállásáról szóló nyilatkozatot,
   e) a megfelelő befogadóképességű személygépkocsit a feltételeknek megfelelően használja,
   f) a várandósság 12. hetének betöltését igazoló várandósgondozási könyv másolatát vagy a kezelőorvos által kiállított, a várandósság tényéről és fennállása idejéről szóló igazolást.
   g) a személyazonosság igazolása érdekében a személyazonosító igazolványt, útlevelet vagy kártyaformátumú vezetői engedélyt a kérelem benyújtásakor be kell mutatni.
7. Melyik hatóság jár el a szerzési támogatás esetében?
   A szerzési támogatással kapcsolatos eljárásokban a Magyar Államkincstár központi szerve jár el.
8. A támogatás iránti kérelem:
   A szerzési támogatás iránti kérelmet a Kincstár honlapján közzétett formanyomtatványon a Kincstárnál vagy a kormányablaknál lehet benyújtani. A szerzési támogatás igénylésekor a nagycsaládos és a támogatással érintett személy teljes bizonyító erejű magánokiratba (két tanú által hitelesített okirat) foglalt nyilatkozatban hozzájárul ahhoz, hogy a Kincstár a jogosultság megállapításának és ellenőrzésének céljából és időtartamára az illetékes hatóságtól a szükséges adatokat és okiratokat beszerezze, és az azokban foglalt személyes adatokat kezelje. Ha a szerzési támogatást magzatra tekintettel állapítják meg, a határozat tartalmazza a szülés várható időpontját.
9. A támogatás átvétele és felhasználása:
   a) A megfelelő befogadóképességű személygépkocsi a jogosultságot megállapító határozat véglegessé válása után szerezhető meg.
   b) Ha az adásvételi szerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés a határozat véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nem jön létre, a támogatás nem folyósítható.
   c) A támogatás folyósításának feltétele, hogy az adásvételi szerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés egy példányát az igénylő a Kincstárnak megküldje.
   d) A Kincstár a szerzési támogatás összegét a szerződés beérkezését követő 15 napon belül utalja át az autókereskedő részére.
   e) A szerződésben a támogatás összegét fel kell tüntetni
10. Használati feltételek:
    a) A megszerzett személygépkocsi a szerződés hatálybalépésének napjától számított 3 éven belül nem idegeníthető el,
    3
    b) A jármű átalakítása ezidő alatt nem lehetséges.
    c) Pénzügyi lízingszerződés esetén az elidegenítési tilalom a szerzési támogatásra való jogosultságot megállapító határozatban megjelölt jogosult (a továbbiakban: jogosult) mint lízingbevevő tulajdonjogszerzését nem akadályozza.
    d) A jogosult a megszerzett személygépkocsi üzembentartói jogát (a támogatással érintett személyen kívül) 3 évig más személy részére nem engedheti át.
    e) A személygépkocsi forgalomba helyezésére, illetve tulajdonjogának átírására a közlekedési igazgatási hatóságnál indított eljárásban a jogosult jár el.
    f) A közlekedési igazgatási hatóság hivatalból elidegenítési tilalmat jegyez be a Kincstár javára a jogosult által benyújtott szerződés alapján – a járműnyilvántartásba.
    g) A személygépkocsi forgalomba helyezésekor nyilatkozik, hogy a személygépkocsit szerzési támogatás felhasználásával szerezte meg.
11. Értelmező rendelkezések:
    a) élettárs: a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) szerint a nevelési ellátásra jogosultság szempontjából élettársként figyelembe vehető személy;
    b) megfelelő befogadóképességű személygépkocsi: a kérelem benyújtásának időpontjában a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendelet értelmében személyszállítás céljára készült és jóváhagyott, M1 járműkategóriába sorolt olyan járműkísérő lappal rendelkező gépkocsi, amelyben – a vezető ülését is beleértve – legalább hét állandó ülőhely van, továbbá új járműnek minősül, ide nem értve a lakóautó jellegű járművet;
    c) megfelelő befogadóképességű személygépkocsival rendelkező személy: aki a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerinti járműnyilvántartásban a b) pont szerinti személygépkocsi tulajdonosaként vagy üzemben tartójaként szerepel;
    d) nagycsaládos: a Cst. szerint
    da) legalább három gyermek után családi pótlékra jogosult személy, vagy
    db) legalább két – ikrekkel való várandósság esetén egy – gyermek után családi pótlékra jogosult várandós nő, a várandósság betöltött 12. hetét követően, vagy a várandós nő vele közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa,
    azzal, hogy a gyermekek számába nem számít be a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 72. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, továbbá a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, az igénylő saját háztartásában nevelt vagy gondozott személyt életkorától és a családi pótlékra való jogosultságtól függetlenül kell figyelembe venni;
    e) támogatással érintett személy: a nagycsaládos házastársa vagy élettársa;
    f) zártvégű pénzügyi lízingszerződés: olyan, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott pénzügyi lízingszerződés, amelynél a lízingbevevő a szerződésben meghatározott lízingdíj összegének megfizetésével a lízingtárgy tulajdonjogát megszerzi