Az évforduló kapcsán interjúkon keresztül mutatjuk be a Pünkösdi Gyermekvédelmi Szolgálat vezetőit, nevelőszülőit, dolgozóit.

Kezdjük a sort Bőjti Évával aki a Pünkösdi Gyermekvédelmi Szolgálat (továbbiakban: Pgysz) egyik szakmai vezetője:

Kedves Böjti Éva (Vica), mióta dolgozol a Pgysz-nél?

2018 február 15-én kezdtem pályafutásomat a PGYSZ-nél, nevelőszülői tanácsadóként.

Milyen szakmai múlttal jöttél a Pgysz-hez?

Eredeti- Egészségbiztosítási szakember– végzettségemnek megfelelően a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Biztonságszervezési Csoportjában dolgoztam akkoriban, munkavédelmi előadóként. Innen pályáztam meg a nevelőszülői tanácsadói állást, mivel már régóta dédelgetett álmom volt, hogy hivatásszerűen is a gyermekvédelem területén tevékenykedjek.  A PGYSZ-hez történő csatlakozásom idején nem volt számomra ismeretlen a gyermekvédelmi szakellátás intézménye, hisz 6 éve én magam is nevelőszülői tevékenységet végeztem, akkoriban még a Somogy Megyei TEGYESZ-nél. Ezalatt gyógypedagógiai tanulmányokat folytattam a Kaposvári Egyetemen, és 2019 júniusában Tanulásban Akadályozottak Pedagógiája szakirányon oklevelet szereztem, amely szükséges és elengedhetetlen feltétele volt az állás betöltésének.

Hány nevelőszülő és hány gyermek tartozik hozzád, az ország mely területéről?

Tanácsadói munkámat a Somogy megyében akkoriban működő 9 nevelőszülői családdal kezdtem, akiknél összesen 34 gyermek nevelkedett. Viszonylag rövid időn- fél éven- belül a nevelőszülői családok, és az ellátott gyermekek száma megduplázódott, ekkor vált szükségessé új munkatárs felvétele. Ma a hozzám tartozó ellátási területen, (Somogy megye és Baranya megye egy része) 131 férőhellyel összesen 35 nevelőszülői család működik, amely családok munkáját 3 nevelőszülői tanácsadó, egy gyermekvédelmi ügyintéző, két pszichológus és egy szakmai vezető segíti. Jómagam a szakmai vezetői feladatok mellett nevelőszülői tanácsadói feladatokat is ellátok 3 családnál, ahol 14 gyermek nevelkedik.

Mit tartasz a Pgysz-ben a legfőbb értéknek a munkád kapcsán?

Nevelőszülői Hálózat lévén a legfőbb kincsnek, legnagyobb értéknek a nevelőszülői családjainkat tartom, akik az otthonukat, családjukat, meleg szeretetet, állandóságot, kiszámíthatóságot nyújtanak azoknak a gyerekeknek, akiknek ez a saját vér szerinti családjaikban nem adatik meg. A nevelőszülőink gondozásában lévő gyermekek mindegyike elképesztően hányattatott sorssal rendelkezik, rengeteg testi és lelki sérüléssel, néha felnőtt fejjel is felfoghatatlan mértékű borzalmakat átélve érkeznek az őket befogadó családokba.

A nevelőszülői családba történő illesztésük az első és legmeghatározóbb feladatunk, hisz ismernünk kell a család szerkezetét, összetételét, a nevelőszülő nevelési elveit, személyiségét, terhelhetőségét, ahhoz, hogy az illesztés az adott gyermek szükségleteihez igazodva, jól sikerüljön. A gyermekek nevelőszülői családba való érkezésüket követő néhány hónap elteltével, megtapasztalva a biztonságot nyújtó családi hátteret, rengeteget változnak, a félős, ijedt kis arcuk mosolygósra vált, a csendes, zárkózott gyerekek elkezdenek csacsogni, érdeklődővé válnak. Megtanulnak bízni a felnőttekben. Ez a látványos, minőségi változás a nevelőszülői családjainknak köszönhető, akik mögött ott állnak a velük foglalkozó, őket támogató szakemberek, úgy, mint nevelőszülői tanácsadó, gyermekvédelmi ügyintéző, pszichológus, gyógypedagógus, akik tényleges, rendszeres, és azonnali segítséget nyújtanak a felmerült nehézségek, problémák esetén. Tapasztalataim szerint a PGYSZ-nél a nevelőszülők a velük kapcsolatban lévő szakemberekkel, munkatársakkal baráti- partneri viszonyt tudtak kialakítani, a segítség mindig elérhető számukra, ennek köszönhetően bátran kérnek tanácsot, segítséget, éppen ettől tudnak ilyen jól működni a nevelőszülői családjaink.

Milyen nehézségekkel szembesülsz a munkád kapcsán?

A munkám során a legnagyobb nehézséget az olyan esetek feldolgozása okozza számomra, amikor azt tapasztalom, hogy egy eljárásban a gyermek érdekeivel ellentétes kimenetelű végeredmény születik. Ilyen volt például egy 4 éves kislánynak a külföldre történő hazagondozása ahhoz a vér szerinti anyukához, akivel az elmúlt 3 év során mindössze egy alkalommal, félévvel a hazagondozása előtt találkozott.

Nehézséget okoz az is, amikor egy kellőképpen előkészített és körül járt, fokozatosság elveinek betartásával megvalósuló hazagondozás után egy évvel újra találkozom a gyermekkel a szakellátásban. Ilyenkor lelkiismeret-furdalást érzek, hogy valamit elrontottam, hogy valami nagyon fontos dolog elkerülte a figyelmemet, és felelősnek érzem magam a gyermek életében bekövetkező ismételt törés miatt.

Mik a távlati terveid, milyen célokat szeretnél elérni? Hogyan látod a Pgysz jövőjét?

Nincsenek nagyra törő terveim. Szeretném, ha a jelenlegi, több mint 400 gyermeknél is több gyermeknek tudnánk biztonságot nyújtó légkört teremteni olyan nevelőszülői családokban, ahol a legfőbb érték a szeretet, és megvalósul a feltétel nélküli elfogadás.

Mi vitt szociális területre, miért éppen a gyermekvédelem?

Az életem középpontjában mindig is a gyerekek álltak. 3 vér szerinti gyermekem van, 22, 19 és 10 évesek. 9 éve vagyok nevelőszülő, a 9 év alatt összesen 15 gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermekről gondoskodtam a családunkban. Több gyermeket hazagondoztam, és két kisfiút készítettem fel örökbefogadásra. Volt olyan kisgyerek, aki csupán öt hónapot töltött az otthonunkban, és van, aki már négy éve velünk nevelkedik. Jelenleg 6 szakellátott gyermek nevelkedik a családunkban, 17, 12, 11, 10, 6 és 5 évesek. Minden nap új kihívást rejteget, és én nagyon szeretem ezeket a kihívásokat. Igyekszem a maximumot adni számukra, és törekszem arra, hogy abban az időintervallumban, amíg rám vannak bízva, a biztonság és szeretet nyújtásával minél többet megmutassak nekik a minket körülvevő környezetből, a Világból, azt szeretném, ha minél többet tapasztalhatnának életüknek abban a kis szeletében, amelyet a családomban töltenek, annak érdekében, hogy egyszer, amikor felnőnek, ezekre a tapasztalatokra alapozva sikeres, kiegyensúlyozott, és boldog emberekké válhassanak.

Úgy gondolom, hogy a 9 éves nevelőszülői tapasztalatomnak köszönhetően tudok igazán kompetens lenni a nevelőszülői tanácsadói munkámban is. Maximálisan átérzem és megértem a nevelőszülők gondjait, az általuk felvázolt problémák, nehézségek egy részével én is találkoztam már, így a saját tapasztalataimból merítve is tudok tanácsokat adni számukra. Ugyancsak átérzem az örömeiket, a sok apró kis csodát, és a kis csodákból születő hatalmas szeretetet, amit a gyerekek lopnak a szívünkbe.

Mit üzensz a Pgysz dolgozóinak, gyermekeinek, így az öt éves évforduló kapcsán?

Sok örömet, boldogságot kívánok a PGYSZ-hez tartozó minden gyermeknek és munkatársnak ebből a jeles alkalomból! 

Lejegyezte: Samu-Erdélyi Erzsébet